Az utóbbi időben közhely számba ment a síránkozás, hogy "ez az év sem marad túl emlékezetes"...szerencsére én úgy érzem, hogy 2019 elég jó év volt a filmnézők számára. Nem csak szuper művészfilmek, de pofás és okos mainstream alkotások is készültek. Hozzánk kis késéssel érkeztek meg a 2018-as év (nálunk a premierek az Oscarral egy időben mentek) díjvárományosai. Köztük többek között Pawlikowski Hidegháborúja, A kedvenc és Az Alelnök is.
Nem zártak rossz évet a képregényfilmek rajongói sem. A mostanság vagy legjobban kedvelt vagy legjobban gyűlölt műfaj olyan remek alkotásokkal örvendeztetett meg minket, mint a Bosszúállók utolsó fejezete, a Shazam! vagy a Pókember: Idegenben. Ami nyáron még elképzelhetetlen volt, az végül őszre a valóság lett. A Jokert nevezték az egyik legrangosabb filmfesztiválra, majd még nagyobb meglepetésre el is hozta Velencéből a fődíjat. A film számos botrányt és párbeszédet indított be, ami így van jól. Azóta a Joker minden listán megtalálható (így persze nálunk is), de a díjszezonban inkább Joaquin Phoenixnek és a film zenéjét szerző Hildur Guðnadóttirnak lehet szurkolni.
...és ha már a Joker. 2019 legforróbb témája az elmúlt évek (főleg női) egyenjogúsági filmjei helyett a gazdag vs szegény probléma kör köré csoportosult. A Joker, Mi, a Paraziták, az Aki bújt... foglalkozik vele és nem lenne meglepő, ha még több készülne. Tarantino és Scorsese volt idénre a két nagyágyú, akinek a filmjét rendkívül vártuk és mind a kettő önmagához képest csalódást keltő volt. Persze a Volt egyszer egy Hollywood... és Az ír is jó filmek, de a teljes munkásságot áttekintve nem maradandó klasszikusok. Főleg riasztó, hogy elvileg egyikük sem szeretne már nagyon rendezni ez az öregedési folyamat és az életmű összegzése mind a két filmnél megfigyelhető. A horror köszöni jól, idén is megvolt. Jordan Peele MI-je nem jött annyira be, de teljesen megértem, akinek igen. Ari Aster viszont lenyűgözött a Fehér éjszakákkal.
A csendesebb filmek kedvelőinek pedig itt volt a Házassági történet, ami garantáltan hivatkozási alap lesz a jövőben. Úgyhogy egy csepp panaszunk sem lehet 2019-re és még hozzánk nem is jutott el időben minden (Tőrbe ejtve, Uncut Gems, Kisasszonyok, 1917 stb...), ami csak később kerül feldolgozásra. Az új évtizedre is hasonló remek alkotásokat kívánunk. Jó olvasgatást!
Legjobb rendezők:
Todd Phillips (Joker)
Bong Joon Ho (Parasite)
Ari Aster (Midsommar)
Yorghos Lanthimos (The Favourite)
Quentin Tarantino (Once Upon a Time...in Hollywood)
Legjobb történetek:
The Irishman
Parasite
The Favoruite
Marriage Story
Midsommar
Legjobb fényképezés:
Zimna Wojna (Cold War)
Joker
Ford v Ferrari
Once Upon a Time...in Hollywood)
The Lighthouse
Legjobb filmzene:
Joker - Hildur Guðnadóttir
Ford v Ferrari - Marco Beltrami
Ad Astra - Max Richter
Vice - Nicholas Britell
Midsommar - Bobby Krlic
Legnagyobb meglepetés:
Booksmart
Crawl
Joker
Legrosszabb film:
X-Men: Dark Phoenix
Hellboy
Kölcsönlakás
Legjobb férfi színész:
Joaquin Phoenix (Joker)
Christian Bale (Vice)
Adam Driver (Marriage Story)
Willem Dafoe (The Lighthouse)
Robert Pattinson (The Lighthouse)
Legjobb női színész:
Scarlett Johannson (Marriage Story)
Olivia Coleman (The Favourite)
Florence Pugh (Midsommar)
Lupita Nyong'o (US)
Emma Stone (The Favourite)
Legjobb mellékszereplők:
Al Pacino (The Irishman)
Laura Dern (Marriage Story)
Brad Pitt (Once Upon a Time...in Hollywood)
Jennifer Lopez (Hustlers)
Sam Rockwell (Vice)
TOP10 LEGJOBB FILM
10. The Irishman / Az Ír
dir: Martin Scorsese
Érezhető, hogy Az ír minőségi munka, mégsem szerettem annyira. Elvitathatatlan, hogy megvan benne minden, amit lehet Scorseseben szeretni. De ez a light vagy cukormentes verzió most. Késett vele érzésre körülbelül 20-30 évet. Nem csak a CGI miatt. Kicsit más ez a film, mint amire számítottunk. Nem feltétlen rosszabb, csak erősen más.
9. Avengers: Endgame / Bosszúállók: Végjáték
dir: Joe & Anthony Russo
Hogy innen hova tovább? Nem tudom. Ezen film után bármi hasonló csak kisebb volumenű lehet, ami nem feltétlen lesz elég. Szigorúan véve szerintem a Végtelen háború jobb film, de, hogy az igazi nagy pillanatok és csodák inkább itt történnek, az biztos. Gratulálok Russoéknak és Feigenek is. Most lett halhatatlan a nevük.
8. The Lighthouse / A világítótorony
dir: Robert Eggers
A világítótorony nagy film. Tisztelgés a 30-as, 40-es évek szörnyfilmjei előtt, a művészfilmek előtt és ráadásul manapság nagyon ritkaság számba megy az ilyen mű. A két színész döbbenetes, teljes átalakulást kívánó alakítást hoz és a képi világa is leköti az ember. Ettől független csak annak ajánlom, aki bírja a lasssssúúú, monoton és erősen zavarba ejtő alkotásokat. EZ tényleg egy rétegfilm.
7. The Favourite / A kedvenc
dir: Yorgos Lanthimos
Csinált már ennél gondolatgazdagabb, felforgatóbb filmet is a görög zseni. Ez sokaknak túl tradicionális és egyenes lehet, de azért nem kell félni, van itt bőven mit elemezni. Ha nagyon akarjuk még egy bdsm olvasat is kijön belőle, szóval azért meg nem hazudtolta magát Lanthimos. Az biztos, hogy jelenleg is ő marad az egyik legnagyobb ígéret és legizgalmasabb európai rendező.
6. Ford v Ferrari / Az aszfalt királyai
dir: James Mangold
Simán az év egyik legnagyszerűbb filmélménye, annak is, akit hidegen hagy a benzingőz. Szuper hangulat, ritmus, feszültség, tele nagyjelenetekkel. Ha már idén nem voltak annyira átütő akció-sportfilmek, akkor itt van ez, de egy erősebb mezőnyből is kitűnne.
5. Once Upon a Time...in Hollywood/
Volt egyszer egy...Hollywood
dir: Quentin Tarantino
Ugyanolyan furcsán állok ehhez a filmhez is, mint álltam egykoron a Jackie Brownhoz. Tetszik, lentebb adtam az elvárásból és élveztem, de hiányérzetem van. Nem várom el, hogy QT ugyanaz legyen filmről filmre, hiszen pont a megújulás miatt az, aki. Valahogy mégis felszínesnek érzem a történetet. A szerelmi vallomását és idegenvezetését Hollywoodban viszont túlzónak. Minden jó benne, ami szerethető az ő munkásságában, legyen az színészvezetés, zene, fényképezés és korrajz. De most a történet és a dialógusok szenvedték meg a melankolikus visszaemlékezését, ez pedig már kevésbé jó, ha egy olyan emberről beszélünk, akinek a munkásságát a fentebb emlegetett két dolog indította el, azon az úton, ahol ma megtehette azt, hogy ignorálja ezeket.
4. Marriage Story / Házassági történet
dir: Noah Baumbach
Hiába realista, már már dokumentumfilm szerű a film, igazából nem lehet rá azt mondani, hogy egy NAGY film. Mindent a gyerek elhelyezésre épít fel, nem látjuk igazán min romlott el végérvényesen az egész. A nagy veszekedés jelenet ül, de nincs meg benne az a nagy ív, mint volt az a Boyhood-ban, vagy a La La Landben. Remek film, de inkább egy fontos és jó történet két iszonyat jó színész alakításában.
3. Gisaengchung / Élősködők
dir: Bong Joon Ho
Nagyon örvendetes, hogy elkezdte a filmeseket megint foglalkoztatni a társadalom anyagi különbözősége és ezekből adódó, ezekben megbúvó társadalmi feszkó, annak kirobbanása, vagy épp megelőzése. Ennek pedig egyik ékköve az Élősködők, ami nem egyértelműen és nem egyszerűen beszél arról, miképp gondolkodnak a szegények a gazdagokról vagy a gazdagok a szegényekről. Talán most még "csak" egy film, de lehet a jövőnek egy nagyon fontos korlenyomat. Reméljük nem egy széthulló, a társadalom perifériáján ragadt rétegről, ami történetesen eltűnni látszik.
2. Midsommar / Fehér éjszakák
dir: Ari Aster
Az egyetlen hibája a filmnek igazából az, hogy Aster annyira erősen megkezdi a filmet, hogy egészen két órán át egyszer sem ér a nyomába, de a végén megint sikerül azért emelni az amúgy egyáltalán nem gyenge színvonalon. Pokoli utazás ez a film, amire nem mindenki fog jegyet váltani és ez így is van jól. Viszont, aki szeret elborzadni és 10 percenként felvonni a szemöldökét az nézze meg. Az Örökség csak bemelegítés volt ehhez az őrülethez képest.
1. Joker
dir: Todd Phillips
Aki klasszikus szerű képregényfilmre vágyik óriásit fog csalódni és az is, aki az újabb Ledger kaliberű karaktert vágyta. Phillips mozija egy kórkép az emberi lélek atomjaira pusztulásáról, kórkép a társadalmunkról. Az évtized egyik legkülönlegesebb, legfontosabb mozis élménye. Készült képregényfilmekből már a 2010-es években elég erős, felnőtteknek készült darab, pl. a Deadpool vagy akár a Logan (maradva a mainstream vonalon), de a Joker más. Semennyire sem igazodtak a képregényekhez. Ha ez a film simán Arthur néven jött volna ki is ennyire jó lett volna és ennyire nem hiányzott volna, hogy félóránként azért elhangozzék a Gotham és az Arkham szavak.
Nálatok mi az év filmje?
Ha még nem láttad az évtizedelő videónkat, akkor nézd meg!
