A messzi dél vadjai!
Beasts of the Southern Wild
2012
Volt egyszer, hol nem volt...így is kezdődhetne a A messzi dél vadjai című fantázia "mese", azonban több mint valószínű, hogy nem szeretnénk magunkévá tenni ezt a fantáziavilágot!
Valahol messze délen..ragyogó na..izé szakadó esőben!
A világtól egy gáttal elzárva él a hatéves Hushpuppy (Quvenzhané Wallis) alkoholista és szülőként egyértelműen megbukott apjával, Winkkel. A kis zárkózott világ közössége mindent megtesz azért, hogy megtartsa a lakhelyét és zavartalan életvitelét. Százévente azonban hatalmas vihar kerekedik, és Bathtub(hely neve) lakossága megmozdul. Hushpuppy szemtanúja lesz az elemek pusztító erejének, az emberi viselkedés megváltozásának és egycsapásra minden felelősség az ő nyakába szakad, slusszpoénként hatalmas őstulkok is a kis város életére törnek. Az A messzi dél vadjai már megmutatta magát a Sundance fesztiválon idén és hatalmasat robbant, nem ok nélkül. Egy nem hétköznapi filmmel van dolgunk.
Ő még csak 6
Először is a közösség saját törvényeinek, gondolkodásmódjának bemutatása szinte hibátlan. Annyira árulják el magukat nekünk, külsős szemlélőknek, mint amennyire egy külsősnek el lehet. Mesteri húzás. Ha már helyszín. A kellékesek, dizájnerek hibátlan munkát végeztek. A sárban, mocsokban, nyakig érő vízben tapicskoló emberek, és az érdekes alakú házaik, kocsi hátuljából kialakított kis csónakjaik egytől egyig vonzzák a tekintetet. A főszereplő Hushpuppy még egyszer leírom, ha elsiklott volna a figyelem felette. Egy hat, 6 éves kislány, aki olyan profin viszi el a filmet a hátán, hogy az egyszerűen tanítani való. Minden mimikája szinte profi. Az ellágyulástól, a számonkérésen át a harctól csillogó szemig minden megy neki. Az ő szemén keresztül látjuk ezt a mocskos világot. Az elején nem értjük még mi sem, hogy miért ragaszkodnak a lakók, ehhez a szemétdombhoz, de a végére a kislány szemén keresztül megszépül az egész. Amikor egy picit kiruccanunk Bathtub-ból, teljesen megzavarja a másik steril, és tiszta világ a szemünk, inkább néznénk tovább, hogy mi történik az árvíz sújtotta területen. Ami zavart, hogy itt is, mint sok hasonló filmben dokumentarista módon remeg a kamera, de egyébként van néhány remek kompozíció a filmben. A zene mindenképpen ott lesz az év végi számadásnál. A történet lefolyása egyébként kifejezetten lassú, de nem unalmas, az azonban tény, hogy rá kell érezni és hangolódni, na meg nem árt ha van affinitása az embernek a független, művészfilmek irányába. Az őstulkok megjelenése sem volt annyira kidolgozott és kellően hasznos.
Összegzés: Minden évben van egy (néhol több) kiemelkedő jó független film. Az elmúlt években pl. a District9, Winters Bone, idén ez a titulus a A messzi dél vadjaié. Nem garantálom, hogy mindenkinek tetszeni fog. Van benne hiba, de hogy ne lenne egyedi, azzal nem lehet megvádolni az egyébként első filmes alkotói gárdát. A megtekintését erősen ajánlom!
Értékelés: 7,5/10
