Fertőzés

Contagion
2011

Soderbergh nekem mindig afféle outsider volt, aki tud mindent a filmekről és a filmrendezésről, de sosem annyira jó, hogy emlékezzünk rá. Mindenkinek van tőle kedvenc filmje, de abban is biztos vagyok, hogy kevesek sorolnák be őt a favoritok közé. Így nekem sem a Fertőzés az életmű csúcsa, de egy olyan speckó darab, amit a jelen helyzet erőteljesen leigazol. Karantén, pandémia, antitest, kijárási tilalom? Ismerősen csengenek manapság. Sajnos.

Ebben az időszakban Steven kifejezetten termékeny időszakát élte, hiszen minden évben volt filmje, ráadásul nem is rosszak (Magic Mike, Mellékhatások, Behind The Candelabra), mégis sokan erre a minimalista eszközökkel operáló paranoid-thrillerre figyeltek és noha legyintettünk, hogy "jó jó, de mikor lesz itt ilyen?", rémisztően rezonál 2020-ra. Úgyhogy ideje leporolni, és elismerni, az idő Soderberghet igazolta. A Fertőzés egy szintén nehéz időszak után készült, hiszen sokunkban él még az 2000-es évek végi H1N1 mizéria. Ahogy ma, úgy akkor is két táborra szakadt a világ: Az egyikük a kezdetektől fogva azt mondta, komolyan kell venni (ez egyébként mára már nem kérdés), a másik tábor csak legyintett, egy influenza tünetekkel hasonlatos új vírus, nincs itt semmi látnivaló, haladjunk tovább.

A Fertőzés ennek (és úgy kb minden vírusnak) a helyzetnek az alapjára épül. Mi lenne, ha tényleg bedurvulna egy ilyen vírus és sok száz millió ember esne le a lábáról egyszerre, válna munkanélkülivé, beteggé vagy kényszerből bűnözővé? Mi van ha a vírus szétfeszíti az egészségügyet és a WHO is csak vakarja a fejét, hogy akkor most mit és hogy? Az országok el tudják látni a helyzetet? Készen vannak erre? Markáns véleményt formál róla Steven. Rendezőnk önmagát meg nem hazudtolóan realista felfogásban alkotta meg, és ennek okán pokoli életszerű az egész (úgy 80%-áig a filmnek). Igazi sztárparádé Matt Damonnal, Jude Law-val, Kate Winslettel, Laurence Fishbourne-nel és Gwyneth Paltrow-val.

Ismerve S.S.-t nem nagyon bukik el a sztárokkal telezsúfolt filmekkel, és nincs ez másként sem. Persze egy amolyan "steril" környezetben nem kapnak túl nagy jelenetet a színészek, de legalább mindenki egyformán színvonalasan alakít. A történetről elég annyi, hogy felüti a fejét egy vírus, és egy család, a WHO, a gyógyszergyártók, a járványügyisek mindenki a megoldáson dolgozik. Érdekek, protokollok és helyes döntések között lavírozva. A cselekmény feszes, a zene bitang erős és a forgatókönyv is pazar, de aki a csavarokra, megdöbbentő pillanatokra bazírozik (talán csak az utolsó képsorok fognak mindenki retinájába égni), az keressen más néznivalót, mert önmagához mérten egy nagyon visszafogott mű lett.

Összegzés: Elgondolkodtató és érdekes alkotás volt már a megjelenése napján is, de azóta - főleg - jelen helyzetben szintet lépett. Érthető módon nem tetszhet mindenkinek, és nem is A Soderbergh mű, de 2020-ban rémisztően pontos film, és talán már nem úgy állunk hozzá, hogy "mi lenne ha..."