Rampage – Tombolás
Rampage
2018
Dwayne The Rock Johnnson nem véletlen a legfelkapottabb akció-kaland sztárok egyike. Remek érzékkel jött rá a saját erősségeire (és ez nem a színészi mesterség magas fokon űzése). Ő az igazságos, humoros, önironikus nép kigyúrt „fia”, akinek minden jól áll a helikoptervezetéstől a dzsungeltúrán keresztül a kocsikkal 200-zal repesztésig. Brad Peyton új filmjében Chicagot kell megmentenie három extra naggyá nőtt állattól.
Ennyivel le is zárhatnám a kritikát, mert hát az előzetes mindent megmutat, amit ez a film tud: Papírmasé karaktereket, megabrutál zúzás (egy régi videójáték alapján alapul a film), némi csavar és gonosz, kizsákmányoló, kapzsi cég. Tulajdonképpen nincs is igazán mit mondani a filmről. Egy jóleső másfélórás agyzsibbasztás, aminek tulajdonképpen van bája, szíve és a legjobb, hogy tudja, hogy mennyire veheti komolyam magát. Semennyire.
Ennek megfelelően pl. Jeffrey Dean Morgan alaposan túl is játssza a szerepét. Mondjuk elgondolkodtam, hogy tud –e mást hozni ezen a Negan szerű karakteren kívül. Mindenesetre a film alatt állandóan cowboyokról szőtt idézgetése baromi vicces volt. Peytoneék jó ritmusban készítették a filmet. Van eleje, közepes, korrektszerű lezárása. Nem unalmas, nem húzza túl és a saját szabályrendszerén belül tökéletesen működik.
Összegzés: Ha érdekel, ahogy egy 40 emelet magas krokodil összeüt egy 12 méter magas farkassal, miközben Rock ott cikázik helikopterrel a fejük felett, a lábuknál pedig Negan durrogtatja a szórakoztató egysorosokat, akkor érdemes belekukkantani. Semmi világmegváltó, semmi emlékezetes, semmi extra. Pusztán egy tombolós, zúzós, agykikapcs 1,5 óra. Ezt a funkciót pedig teljesen ellátja a Rampage.
