Beasts Of No Nation
2015
Kellenek ilyen filmek. Kellenek ilyen filmek, amik emlékeztetnek rá, hogy a világunk nem csak annyi, amit a fejlődő régiókban mi tapasztalunk. Kell, hogy olykor elidegenítsen magunktól. Kell, hogy bevigyen egy olyan gyomrost, amitől hánynunk kell. Cary Joji Fukunaga (Jane Eyre, True Detective S01) élete egyik legjobb döntését hozta meg, amikor ezért a filmért otthagyta a langyos True Detective második évadát.
Sir Yes Sir!
Nem sok film foglalkozott a harmadik világ problémájával eddig, vagy háborújával. Lépten nyomon lehet olvasni róla. Voltak filmek, amik érintőlegesen foglalkoztak a témával. Láttunk elborzasztó jeleneteket is. Fukunaga féle verzió azonban minden eddiginél mélyebbre ereszkedik az afrikai világ poklába. Egy fiktív ország hétköznapjaiba csöppenünk, ahol Agu (Abraham Atta) szüleivel nap, mint nap a túlélésért küzd. Mégsem szomorúak. Az író-rendező szép komótosan, a játékidőt nem sajnálva mutatja be, hogy csencselnek, udvarolnak, viselkednek az ottani lakosok. Aztán kitör a polgárháború és Agu menekülni kénytelen, mígnem a karizmatikus vezető (Idris Elba) gyermekkatonákból álló serege rá nem talál. Két választása van: Vagy beáll közéjük, vagy helyben megölik.
A film ezen pontja gyakorlatilag maga a tökéletes filmélmény és suspense. A Commandant (Elba) zseniális manipulátor. Hergeli a gyermekeket bevetés előtt, eszközt ad a kezükbe, már már vicces módon jelzőkkel illeti őket (Rádiós, Tripod stb..), elhiteti velük, hogy a seregük legyőzhetetlen, pedig még a fegyvert sem tudják, hogy tartsák, már aki elbírja... Ezek még tízen éves gyerekek, ők felnéznek rá, márpedig ő ezt kegyetlenül kihasználja. Fiának tekinti őket, ám idővel kimutatja a foga fehérjét. Minden túlzás nélkül mondom, hogy egymás hegyére, hátára kapjuk a megdöbbentő jeleneteket. Egészen biztosan lesz jó pár, ami emlékezetes marad, legyen szó Agu első megmérettetéséről, vagy a védjegyszerű Fukunaga-s hosszú perceken át tartó vágatlan jelenetig.
A film viszont nem gyors iramú. Szépen, csendesen, már-már meditatív lassúsággal jutunk el a pokol legmélyebb bugyraiba, ám ott nem Lucifer várja őket, hanem egy arrogáns, makacs vezető, aki bárkin átgázol igazáért és egy kis örömforrásért. A film pl. Terrence Malick Az őrület határán-jával ellentétben mégsem az emberi lélek megtöréséről és megőrülésről szól (amit picit hiányoltam is), hanem inkább arról, milyen az, amikor valakinek hirtelen kell felnőnie. Agu egyik napról a másikra lesz egy csencselő tízévesből, egy könyörtelen gyilkos, aki tisztában is van meg nincs is mindig a döntései és tettei súlyosságával. Fukunaga érdekes módon Agu-val végig narrálja a filmet, amolyan tényleg Malickosan. Összességében nem zavaró, mert főleg csodás vágóképeket kapunk alá, remek zenével megtámogatva, pusztán az a bajom, hogy az egész hiteltelen egy tízéves szájából. A zárás talán a kelleténél összecsapottabb, hagyni kellett volna még rá egy jó negyedórát.
A színészi munka remek. Nyilván nem is lehet rossz attól, aki úgy vezet színészt mint McConaugheyt a TD-ben, de Abraham Atta-val azért vállalt némi kockázatot, mégis csodás. Meg sem kell szólalnia, minden benne van a szemében, rá van írva az arcára. Márpedig az ilyen nagy fegyvertény egy színésznél. Ha gyenge lesz az idei férfi Oscar felhozatal, simán kinéz neki egy jelölés (így már akár két tíz éves gyerek is lehet Jacob Tremblay-jel együtt). Az utolsó 2-3 perces jelenete pedig tényleg hátborzongatóan profi. Én pl. levegőt is elfelejtettem venni. Idris Elba szintén kemény. Annyira nem agyafúrt manipulátor, mint mondjuk P.S.Hoffman a The Masterben, de a maga módján jut neki is bőven emlékezetes szerep. Az operatőri munka parádés. Nehezen hiszem, hogy Oscar jelölés nélkül maradna ebben a kategóriában a film. Főleg mert az valós terepen Ghánában vették fel az egész filmet, ami igen veszélyes volt.
Összegzés: A Netflix a B.O.N.N-nel bekerült a legnagyobbak közé. Igazán mocskos film, mocskos dolgokról, mégis elegánsan és profin előadva, aminek alig van gyenge pontja. Bár még a Room-ot és a Spotlight-ot nem sikerült megnéznem, de már most azt gondolom, ennél nagyobb gyomrost idén kevés film fog bevinni. Oscart az erőszakossága miatt nem fog kapni, de remélem jelölést igen, mert ez olyan kevés filmek egyike, ami fontos, releváns dolgokról mer beszélni. Bátran.
Értékelés: 9/10
