Az elmúlt egy hónapban sikerült lerohasztani az agyam némi halivúdi szeméttel. Megütközésem azonban nem a pocsék minőség vagy kivitelezés irányába orientálódik, hanem leginkább afelé, hogy ezek a celluloid mérgek eljutottak nemes filmszínházainkba.
Támadják már egy ideje a filmek Mekkáját, hogy nem képes épkézláb, önálló, egyediséget felmutató filmet készíteni. Valljuk be, ez valóban egyre inkább így van. Miután előre lehet látni milyen filmek készülnek a közeljövőbe azt lehet mondani, a félelmek nem alaptalanok. Igen, nem rég jelentették be a Dumbo filmet. De most nem ezeket kell górcső alá venni, hanem azt a négy, egyenként is lobotómikus hatást kiváltó pusztulatot, amit láttam. Mivel abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy eme remekművek még így vagy úgy össze is függnek, így egy kritikában terelhetem őket a virtuális vágóhíd irányába.
Ez a négy alkotás pedig a Herkules legendája, a 300 birodalom hajnala, az Én, Frankenstein és a Pompeii. Az első két filmünk közös jellemvonása, hogy az egyébként bő 1,5 órás filmidő valójában 1 óra hosszú, jóóóól hoooooooszan kinyújtva 90 percesre. A Herkules legendája teljesen "idejében" meglovagolta ezt a mindent lassítsunk be elvet. Igaz, hogy a 2006-os 300-ban is éppen hogy elment, de ők extra ficsőrként behozták 2014-ben is. Hova tovább olyan zseniális jeleneteket sikerült "bullett timeosítani" , mint amikor egy ló átugrik egy farönköt, vagy leejti Herkules a kardját. Természetesen a jó 300 második részében is szemügyre vehetjük a dolgot. Btw, a 300 kezdő csatajelentére azt hittem, hogy valamelyik CGI generálta HnS, kompjuterjátéknak az intrója. Egyszerűen a förmedvény szó nem fejezi ki azt amit ott leműveltek. A vágás kapkodó, a harci koreográfia botrányos. A drága rendező azt gondolta, hogy azzal, hogy a harc hevében kifröccsenő vér a kamerára repül feltalálta a langyos vizet (és az első pár percben jó sokszor, hogy ha véletlenül az újdonság erejével hatna némi barlanglakó mozizónak, gyorsan elunhassa). Bezzeg, amikor a harcos, magától 10 centire darál le valakit és ontja ki a belsőségét, a ráfröccsenő vér, a vágás után eltűnik. Varázslat! Mondá Joker.
Míg a 300 esetében rá lehet fogni arra, hogy egy viszonylag kezdő filmes, közepes szinten levezényelt egy kultikus képregény adaptáció folytatást, addig nehezen magyarázható az, hogy Renny Harlin, aki egykoron készített egy Cliffhangert vagy Die Hard 2-t, most lazán odaokádott a vászonra valamit, ami se nem hű történelmileg, se nem jól kinéző, sőt nagyon filmnek sem merném nevezni.
Ezzel szemben ott van Paul "Resident Evil" W. Anderson, aki hót komolyan vette hőn szeretett vulkánjának kitörését. Nála pusztán annyi volt a baj, hogy a látványelemek és a város lerombolásának ténye mellé, valami történet szerűség is dukál. Van itt hányattatott sorsú rabszolga, aki rohadt szerelmes "mittuggyuk mi" kibe, meg a gonosz sarus Kiefer Sutherland. Amikor túl vagyunk a kötelező árulásos, aréna harcos, tartsunk ki a végsőkig paneleken, az utolsó 25-30 percre végre megkapjuk, azt amiért Andersonra bízzák az ilyen filmeket. Kis pénzből, elfogadható CGI-jal lerombol mindent a büdös 3,14csába. Kár, hogy ehhez végig kellett unatkozni egy óra alibi, placebo történetet. Ismerősömmel nézve a filmet, 10 percenként felváltva mondtuk, hogy "Törjön már ki az a szar". Kitört, szép volt, jó nem volt.
Ha már a látvány szóba került, akkor ugye a 2006-os 300 esetében nagyon jól nézett ki az a borostyán sárgára filterezett, agyon HDR-ezett táj és világ. Azóta azonban 4 évadon át nézhettük ezt, pl. a Spartacus című sorozatban, tehát egyáltalán nem lehet már 8 évre rá egyedinek kikiáltani ezt a dolgot, újszerűnek pláne nem. Ennek ellenére a 300 második részének ez valahogy jól állt még mindig, ellenben a hasonló minőséget csak felvonultatni próbáló Herkulesnek botrányosan. Folyamatosan kilógott a CGI sátánpatája, egyszóval rakás..az volt.
A sztárokkal is vannak ám gondok. Elsőként ami kiverte a biztosítékot az az Én, Frankenstein nagy neve Aaron Eckhart (Dark Knight, Thank You For Smoking). Eddig egy kivételesen elfogadható aktornak tartottam, de ezek után nem tudom mit gondoljak róla. Egy akkora kakiba sikerült beletenyerelnie, amit nem mos le magáról egyhamar. A vízköpők és démonok harcát leíró Oscar jelölt alkotás azoknak a műve, akik elkövették az Underworld sorozatot is, és ily formán teljesen magukon hordozzák kéznyomukat ezen a filmen is. Szörnyünk, azaz, Eckhart egyedülálló szörny a Földön, aki fércelt testének és halhatatlanságának hála kapós a lények háborújában. Innen is ordít az ostobaság, a teljesen logikátlan történetvezetés (amikor a naplót, amit évszázadokon át őriztek, odaadják az ellenségnek, majd azért megy a hajsza, hogy visszaszerezzék, már visítottam). Képi világában is az Underworld szürkés, minden, szemet kényeztető látványtól mentes, After effects-ezett szörnyszülött.
No, de azért adjuk meg ami jár. A Pompeii-ben Havas Jon (Kit Harrington) azért odateszi bárgyú, ám a lányok fehérneműjét átáztató nézését. Míg a 302-ben Eva Green mellbimbóinak örülhetnek férfitársaim. A legjobban azonban azok járnak, akik kiröhögés céljából megnézik Kellan Lutz-ot a Herkulesben. Barátaim. Ehhez az emberhez képest a Barátok közt bármelyik sztárja (igen, Berci kutya is) maga, a megtestesült színészóriás. A kedvenc jelentem, az a párbeszéd volt, mikor a jó Luci és szerelme a folyó parton édesen enyelegnek, mikor a lány kinyögi "- Bárcsak adhatnék neked valami többet, személyesebbet, de csak erre futja[rámutat egy kő ékszerére]", mire a jó Luci "-Hát igen"... ha nem is szó szerint idéztem, de közel...fertelem.
A 300-ban legalább megpróbálták valamivel feldobni. Nem mondom, hogy sikerült, de megpróbálták. A tengeri csaták, Eva Green és még mondhatni az időbontás is szódával érdekessé teszi a filmet. A másik három alkotás esetében a legjobb dolog, ami történt velünk, az az, hogy relatíve hamar feloldoz bennünket a végefőcím.
Azt hiszem, sorozatban sikerült az év legrosszabb filmjeiből négyet, vagy három és felet is megnéznem. Sajnálom, hogy nagy meglepetés így már senkit nem ér a jövő januári best of legszarabb film listán. Külön nem óhajtottam szentelni nekik átfogó elemzést. Jobb letudni a rossz dolgokat egyszerre és a lehető legkevesebb billentyűt elkoptatva.
300 - A birodalom hajnala 5/10
Pompeii 3/10
Én, Frankenstein 2,5/10
Herkules legendája 1,5/10
