Carrie

2013

Az oldalon elég mostohán kezeltük a horror műfaját, ez tény. Noha, volt már értekezésünk róla és akadt pár kritika is (pl itt: http://filmertek.blog.hu/2014/05/16/horror_kedvelok_egyesuljetek_kritika_a_fekete_ruhas_norol

http://filmertek.blog.hu/2014/05/16/dramai_horror_vagy_horrorisztikus_drama http://filmertek.blog.hu/2014/05/16/horror_2015 ) de tény, hogy nem sűrűn foglalkozunk vele. Stephen King-gel már annál inkább, és most sikerült eljutni egy újabb adaptációhoz. Ennél rosszabb esti programot nem is választhattam volna magamnak.

Egy liter vért kérnék

A Carrie pedig kifejezetten jól indul. Egy elnyomott, szinte vallási rabszolgaságban szenvedő, fanatikus anyjától (Julianne Moore) remegő leány (Chloe G.Moretz) szembesül a felnőtté válás és a társadalomba/iskolába való beilleszkedés nehézségeiről. Még a fürdős megszégyenítős jelenten is képes voltam felülkerekedni, ami olyan szinten emészthetetlen, mintha egy tipikus, 10 évvel ezelőtt magyar vígjátékból emelték volna át, ami természetesen amerikai komédiákból merít. A történet eleje, fontos, örök érvényű dolgokról beszél, ami sosem lehet igazán elcsépelt szerintem. Tökéletesen ellenpontozza némely béna elemet Julianne Moore, aki nem pusztán rideg, hanem egyenesen rémisztő a kattant anya szerepében. Amikor Carrie sérelmei után, kicsit elkezd beilleszkedni a suliba, és egy fiú is érdeklődik iránta, az anyja közli, hogy nem mehet el vele, mert a szexualitás bűn, az ördögtől ered, és inkább megpróbálja bezárni egy gardróbba imádkozni, hogy bűnbocsánatot nyerhessen el nem követett tettéért (pl. egy randi a bálban). Ez a szituáció annyira rémisztően komikus, mint az amikor valaki fapofával, szomorúan mond el egy viccet. Nem tudod, merj e nevetni rajta. Teljesen zavarba ejtő.

Pozitívum közé tartozik Moore és Chloe játéka. Utóbbi hiteles volt, a meggyötört életű, kis "senki" szerepében. Minden elkövetettek az öltöztetők, hogy minél kevésbé legyen szép, és tényleg elhihetjük neki, hogy ő mindenki céltáblája lehet. Persze kell némi kis misztikum is, ha már King filmről van szó. Ez itt jobbára Carrie telekinézisében merül ki, ami tökéletes kihagyott ziccer mintapéldánya. Semmi szimbolika nem volt a képességében, csak becsapott ajtókat, meg embereket lökött el. Noha a báltermi jelenetben bedurvul, egyszerűen szánalmas, ahogy az eredeti ötletet, egy puszta öldöklésre redukálták le. Az utolsó harmada miatt már csak a közepes osztályzatot sem adom meg a filmnek.

Összegzés: Felesleges újrahasznosítást láthat az, aki végigszenvedi ezt a 100 percet. Még jól indul a film. Nem megy el vásári ijesztgetés irányába, sokkal jobban előtérben van a dráma. Persze, itt is minden szereplő logikátlanul, ésszerűtlenül cselekszik, de valahogy az örök érvényű, egyetemes problémakörök körbejárása miatt érdekes még a film. Aztán az utolsó 30-40 percben totál kiesik a gyeplő a rendező kezei közül és egy teljesen érdektelen, értelmetlen filmet, lezárást kapunk. Semmi szükség nem volt Carrie történetének leporolására. Nekünk.

Értékelés: 4/10