Vasember 3
Iron Man 3
2013
Viszonylag hamar kalapáltak össze egy Vasember trilógiát a Paramountnál. 5 röpke év alatt sikerült ezt a tettet véghezvinniük. Az újszerű, végtelenül humoros és akciódús első rész után, a kissé lagymatagabb második rész bemutatója végeztével, úgy döntöttek lecserélik a rendezőt (John Favreau-t) és helyette beteszik Shane Blacket, aki már bizonyított az akciófilmek műfajában.
Bádogember és a szív
Gyors kitérés, mert erről mindenképpen kell pár szót szólni. Shane Black neve valószínűleg nem sokaknak cseng ismerősen, noha a direktor már íróként letette a névjegyét arra bizonyos asztalra. Olyan klasszikus és szórakoztató filmek fűződnek a nevéhez mint a Halálos fegyver, az Utolsó cserkész vagy a Durr durr és csók. A napnál is világosabb, hogy Black az a fajta rendező, akire simán rá lehet bízni egy 200 milliós szuperprodukciót, képes lesz levezényelni. Ez bizonyította eddigi legnagyszabásúbb munkájában, a Vasember 3-ban is. A történet a Bosszúállók után folytatódik és ez volt a lehető legjobb dolog, ami történhetett a filmmel. Tony ugyanis gondolkodik és nem igazán hagyja nyugodni, hogy istenek és űrlények verik szét a városát, mivel nem megszokott dolog. Ez a fajta finom "elmebetegség" rajta hagyja nyomát a férfin is. Pánikbeteg lesz, képzelődik, álmatlanság gyötri és természetesen a munkába temetkezik. (megjegyzem a film elején 3 napja nem aludt Tony, és a film még további néhány napot ölel fel, tehát Vasember jól bírja alvás nélkül). Amikor megérkezik a színre a Mandarin névre hallgató kegyelmet nem ismerő terrorista, aki Tony magánszférájába is belemászik, felveszi a kesztyűt a férfi ellen. Újszerű elemként a flashback is megjelenik a filmben, nevezetesen 1999-ben vagyunk, ahol Tony hozza a szokásos playboyt, és magasról leszarja a kabátja ujját ráncigáló tudóst (Guy Pearce). Ekkor még nem Peppernek, hanem egy másik hasonlóan szép tudós nőnek "udvarol". Ezek fontos elemek, mert segítenek kibogozni a film szövevényes szálait, de ez több szót nem érdemel.
Hogy a film jó irányba indult el, jól példázza, hogy Tony távirányíthatóvá tette a páncélját, így az bármikor bárhonnan a testére képes csatlakozni, sőt önmagában is irányíthatóvá válik. Ez egy csomó újszerű ötletet hív elő a filmből, ezzel sok eddig rejtett értéket emelvén a felszínre. A Vasember filmek eddig sem nélkülözték a látvány elemeket, de Black minden eddigire rátromfolt. Olyan eszeveszett vágásokkal, dinamikával, és látvánnyal alkotta meg a jeleneteket, hogy egyszerűen akit nem húz be az akció rendezése, az menthetetlenül be van oltva a zsáner ellen. Nos azért nem lehetünk maradéktalanul elégedettek sem. Amennyire az előnye volt ez a távirányítás vezérelt páncél ficsőr, pont annyira a hátránya is, hiszen így alig alig látjuk Tonyt Vasemberként. Jó persze nem lépték meg azt, hogy teljesen kimarad, de sok helyen 10 percekre sőt...szóval mellőzve van, ráadásul ez az új eszköz megannyi logikai hibát is elővezet. Stark karakterét lehetetlen elrontani, nem úgy a boss-t. Maradjunk annyiban, hogy ez nem Ben Kingsley (Mandarin) élete választása volt. A zene is érezhetően butább, érdektelenebb lett, hogy ez jó-e mindenki döntse el maga. Számomra csalódás az eddigi badass zenék fényében. Gwyneth Paltrow karaktere végre lélegezik, ő maga azonban továbbra sem nyűgöz le minket. Van a filmben sok apró baki, de annyira szórakoztató, hogy nem foglalkozunk vele.
Összegzés: Shane Black remek munkát végzett. Tony karakterének mélységet adott, a párbeszédek ütnek, a gegek jók, látványos (leszámítva az izzó cgi embereket) új ötletekkel formálta saját képére a figurát, de nem lett maradéktalanul tökéletes. A gonosz oldal karakterei nem teljesen jók, így a narratíva is döcög picit. Ben Kingsley inkább cameozik, mint kényelmetlen perceket okoz. A keményvonalas képregényrajongóknak pedig bizonyára nem fog tetszeni, hogy a Vasember páncél a film felében üresen repked. Tisztességes és jól megírt 90-es éveket idéző buddy movie, modern köntösben. Vasember páncélja pedig ismét szépen ragyog.
Értékelés: 7,5/10
