Az utolsó műszak

End of Watch
2012

Ilyen remek címmel, nem csoda, hogy menekülnek a nézők a film elől. Nos ők követik el a legnagyobb hibát, ugyanis ez a film fantasztikus.

Szolgálunk és védünk
Aki csak legyint, hogy egy újabb rendőrös akció film, vagy melldöngetés amerikai módra, az téved. A filmünk áldokumentarista stílusban követi végig két rendőr, Taylor (Jake Gyllenhaal) és Zavala (Michel Pena) mindennapi munkáját, életét. Azt gondoltam, hogy 2012-es kézi kamerás film díja nem is lehet másé, mint a Chronicle-é, de basszus, amit ez a film leművel, arra szavak nincsenek. A film sablon dolgokból építkezik, alapvető, mondhatni kötelező elemekből, de azt nem akárhogy teszi. Ahol elbukhatott volna a dolog, hogy ennek a filmnek az igazi ereje a realitás. Ezt a legutolsó snittig tökéletesen elhisszük, annyira hiteles. A legnagyobb erény azonban nem a kifogástalan operatőri munka és naturalizmus ábrázolása, hanem az a vékony vonal, amin egyensúlyoz végig a film. Az egyik oldalról a kőkemény és félelmet nem ismerő rendőri eljárások állnak, míg a másikon az egyszerű emberek. Az, hogy délután még drogkartelleket kell lelőni, vagy elverni, míg este már a feleséggel együtt vacsorázni mintha mi sem történt volna, nem semmi. A rendőrök emberi oldala  ki van azért domborítva rendesen. Volt egy esküvői jelenet, ami annyira életszagú és esetlen, hogy tuti bárki tudna keresni ismerőse (Vagy saját) lagzis videójából egy hasonló jelenetet. Szerencsére ezekre és a munkára semmint a korrupciókra, belsős irodai dolgokra fókuszál a film. A két főszereplő vérprofin hozza a szerepüket. Kettejük között nincs nagy különbség sem színészi munka, sem pedig karakterbéli dolgok között. Nem is kell, hiszen társak és testvérek. Ez egyébként remekül van vezetve végig a filmen. Nincs soha az az érzésünk, hogy szuperhősök, ezt ők is kimondják nem egyszer, ettől független emberfeletti amit teljesítenek. Az ő párbeszédük tovább emeli a film, egyébként igen magas színvonalát. Ami viszont baromira zavart, hogy ennyi káromkodást egy rakáson még soha életemben nem hallottam. Értem, hogy a gengszterek alap szójárása de a "tedd a kib@szott kezed, a kib@szott fejed felé, te kiba...fsz" és van, hogy percekig ilyen szófordulatok követik egymást, ami kib@szott zavaró. Néhány eleme totálisan felesleges (pl a főszálban előkerülő leszámolásnál az ellenség miért kameráz? nem túl életszerű). Még a zenéről nem esett szó. Alapvetően elég sablon dalok, vannak jók és ismertek de inkább csak halkan aláfesti a képi világot, mintsem beletolakodik az arcunkba. Van itt Public Enemy, Mazzy Star, Puscifer stb...

Összegzés: Döbbenetesen hiteles, életszerű film a rendőri munkáról és tényleg arról, nem a szervezetről. Megmutatja mit kell két átlagos rendőrnek nap, mint nap átélni. Vannak apróbb hibái és a naturalista (talán túlságosan is) ábrázolás, kézi kamerás stílusban sokakat elriaszthat, de ettől független az év meglepetése a film.

Értékelés: 8/10