Fiatalság, bolondság... Kritika a The Perks of Being a Wallflowerről
2013. január 02. írta: thedirector

Fiatalság, bolondság... Kritika a The Perks of Being a Wallflowerről

The Perks of Being a Wallflower


2012
the-perks-of-being-a-wallflower-poster.jpg

Amikor már azt gondolta az ember, hogy a kamaszkori problémákat nem lehet tovább görgetni és a zsáner teljesen kiürült, akkor jön Stephen Chbosky és a saját regénye alapján kioszt egy isteneset.

Szex, drog, és a többi
Mint írtam a zsánernek megvannak a maga szabályai és ezeket felrúgni nem is nagyon lehet és itt sem akarták. Amit  érdemes a könyvről tudni, hogy volt olyan év, hogy a legkárosabb könyvnek titulálták ami a boltok polcairól leszedhető volt, tehát jól illusztrálja, hogy a regény (ami idehaza "Egy különc srác feljegyzései címmel látott napvilágot) nem egy tündérmese. Az írót és a rendezőt egy személy testesíti meg, így elhihetjük, hogy pont azt látjuk a vásznon, amit anno ő papírra vetett. De mit is? Hát lényegében ha nagyon egyszerűen akarunk fogalmazni, olyan gyerekek életét, akiket a társaik rugdosnak, bántanak vagyis lényegében a Bully jelenséget( megfélemlítés, bántás, kicikizés) az elszenvedők oldaláról. Három középiskolás gyerek a főszereplőnk. Patrick (Ezra Miller), Sam (Emma Watson) és Charile (Logan Lerman). Mindegyiküknek megvan a maga gondja, Patricknek titkos kapcsolata van, Sam a kamaszkori életvitele miatt sokadszorra sem kerül be a felsőoktatásba, míg Charliet valóban mindenki szekálja strébersége miatt. Hármójuk találkozása azonban mindent megváltoztat. Egymást támogatva tudják legyűrni egyéni gátlásaikat, félelmeiket. Azért egyedi ez a film, mert egy percig nem azt sugallja, hogy légy önmagad és fogadtasd el magad és egyéb közhelyeket ad át, hanem egyszerűen próbáld meg túlélni, hogy közben megtarthasd egyéniséged. Egy percig nem kérdés, hogy Charlieból nem lesz a suli kiskirálya, ugyanígy igaz a többiekre is. Egyszerűen csak próbálj meg túlélni. Ami még jó, hogy a drogokat, és kamaszkori szextúrákat megkapjuk, de nem dobják igazán bele az arcunkba, pláne nem hatásvadász módon. Érezzük, hogy ott van, vibrál a vászon, de mégsem egy drogos filmet látunk, leépült tinikről. Remek ötlet volt, a filmet 30évvel korábbra visszatenni, erre a zenékről (Smiths, Bowie stb..) tudunk következtetni, na meg a bálokról. A színészi gárda remekül oldja meg a feladatot, ki kell emelni, Emma Watsont (Harry Potter Hermionéjét). Hasonló módon, mint Daniel Radcliffe esetén a Fekete ruhás nőnél, itt sem volt eszembe, hogy egy bejáratott frencsájz főszereplő, szupersztárját látom. Mind a ketten nagyon tudatosan építik karrierjüket és ez jó, mert nem a régi hírnevükből szeretnének megélni.

Összegzés: Egy műfaját meg nem újító, de az alapszabályokat tökéletesen használó, csavaros dráma fiatalkori problémákról.

Értékelés: 7,5/10

A bejegyzés trackback címe:

https://filmertek.blog.hu/api/trackback/id/tr104992040

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása