Jó lett a amerikai Tetovált lány is. Fincher csak megcsinálta.
Kezdjük a tényekkel: Sokan húzták a szájukat, hogy minek készít amerika egy "ríméket" a svéd filmből, meg amúgy is az jó lett és mi szükség volt még egy filmre? Először is némi tévedésben vannak ezek az emberek. Ez nem a svéd film remake-e. Ez Stieg Larson könyvének újra adaptálása. Ily módon nincs köze a svéd filmhez. Fincherék az eredeti adaptációt vették alapul,a svéd filmhez nem nyúltak hozzá. Saját látásmódjuk szerint (ami ugyanakkor kicsit emlékeztet a svéd verzióra) készítették el. Amúgy is a svéd, az egy televíziós "sorozat", míg Fincheré egy nagy blockbuster, egy nagy cégtől. Aztán van itt még egy olyan faktor is, hogy amerika nem kifejezetten szereti a európai adaptációkat, mert felirattal kell nézni vagy egyszerűen nem szeretik ezt a látásmódot. Hogy ez mennyire lehet igaz, a rosseb tudja, de van akkora piac az Egybesült Államok, hogy megérje nekik csinálni egy saját filmet. Ehhez jön még hozzá 3 fontos név: Trent Reznor, Rooney Mara és maga David Fincher. Na már ezért megéri odafigyelni rá.
Krimi a krimik királyától
Nem titkolom nagyon kedvelem Finchert. Bejön a látásmódja, a feszültség teremtése, a dolgokról alkotott képi világa. Egy intellektuálisan nagyon magasfokon dolgozó, remek rendező. Akinek esetleg nem ugrana be a neve (vagy nem filmbuzi, hogy ismerje), mondok pár filmcímet tőle: Hetedik, Harcosok klubja, Zodiákus, Benjamin Button, Social Network. Elképesztő a filmográfiája, tehát már csak ezért is felfigyeltem erre a filmre. Igen, sajnos be kell valljam, ez a könyv és a sztori nekem nem jön be. Elismerem, hogy csavaros és egyedi, brutális és tele van érzelemmel, ám annyira mégsem köt le. Ennek ellenére megnéztem a 2009-es svédet is és ezt is. Röviden, aki nem ismeri a történetet: Egy családi összejövetelen történt: Harriet Vanger,a neves Vanger család tagja nyomtalanul eltűnik, a testét sosem találták meg. Nagybátja - Henrik - meg van győződve, hogy a lányt megölték és valaki a családból tudja ki volt, hova tovább? Ő tette. Negyven évvel később felbérel utoljára egy oknyomozót, a karrierjét épp (akaratlanul) ketté törni szándékozó Mikael Blomkvistet. A férfi maga mellé kap egy segítőt, a szétpiercingezett, punkfrizurás Lisbeth-et, a Tetovált lányt. Együtt próbálják megoldani ezt a veszélyes és sötét ügyet. Tény, hogy az alapanyag jó és az eredeti svéd adaptáció remek volt. Bebizonyította, hogy az európai filmgyártás is képes megbírkózni a nagy bestsellerek filmre adaptálásával. De nézzük amerika miben jobb, vagy rosszabb és miben másabb.
Jobb vagy sem?
Fincher szerencsére ráérzett, hogy nem lehet megtenni azt, hogy esetleg egy másik (amerikásabb) helyszínre vagy képi világba helyezze a történtet. Nem kis tisztelet jár érte, mert a filmet valóban svéd helyszíneken forgatták és alkalmaztak svéd színészeket is. Voltaképp a helyszínek nem ütnek el a 2009-es filmtől, viszont a rendező kezenyoma annyira tetten érhető a filmen, hogy már - már megmosolygtató. A főcím tipója is olyan mint a social network-é. A színei (borostyános), kamera állásai. Szóval vérbeli Fincher. Amiben először változást éreztem a két film között, az az, hogy a történet itt nem olyan szellős, mint a svédé. Nem olvastam a könyvet, de a szakik azt mondják, hogy sok mindenben változás történt. Fincher sokkal könyvhűbben vezeti a történetet, ami nem érdekes, azt nem is tette bele. Így sem lehet panaszkodni azért. 2óra 40perces a film, tehát nem rövid. Számomra így sem egyenletesen érdekes és izgalmas. A film feléig szinte nem is találkoznak főhőseink. Ez persze nem baj, mert ügyesen vezetik párhuzamosan a szálakat, csak Marát szivesebben néztük volna, mint Craiget. Mindjárt kitérek rájuk is, csak még annyit a történetről, hogy Fincher a végét jobban elkapta. Izgalmasabb lett és érthetőbb. Ami érdekes volt, hogy a történet lezárása után kapunk egy másik történetet is. A Wendelström szál elvarrásával, ami Mikael egyszemélyes háborúja a híresség ellen. Kicsit kilógott a képből így, mert nem egy 2perces gyors fináléba, hanem bő 10 percbe rakták bele, így akit nem érdekel ez a szál, nyugodtan kimehet a moziból 2óra 20perc után. Tökéletesen kerek úgy is az egész. Színészek: Daniel Craiget nem tudom igazán értékelni. Egyszerűen annyira semmilyen számomra. Baltával faragott arcát érzelmek nélkül nézni majd 3órán át, számomra sok. Rooney Mara. Überbrutál. Ebben egyértelműen a svéd Rapaace felé emelelkedett. A nézése, minimalista beszólásai, keménysége mind - mind durva és hiteles. Ilyennek képzeltem egy vad és mégis törékeny lelkű fiatal lányt, aki lázad minden ellen. Fincher nem elégedett meg azzal, hogy kipiercingezze és megmutassa, hogyan legyen kemény és hogyan nézzen befosatósan. Bővítette a karekterét, hogy szinte éhezze a szeretetet. Komolyan hátborzongató, ahogy durvul de közben mégis érzed, hogy ezt a lányt lehet szeretni és tudna is szeretni a szúrós pillantásai, bakancsa, fura frizurája és minden egyéb dolga ellenére is. Karakterek ügyében tehát 1-1 az állás. Trent Reznorról meg nem lehet nem szuperlatívuszokban nyilatkozni. Megint megcsinálta, hogy neki köszönhetően minden, de minden egyes percben olyan aláfestő zene van, ami csak emelni tudja a film értékét. Leírhatatlanul egyedi. Nem hiába, Nine Inch Nails-es.
Összegzés: Mint mondtam nekem ez a sztori annyira nem jött be, mégis lekötött. Igaz hosszú nagyon és itt-ott kicsit unalmas is, de a három fő embernek (Fincher, Treznor, Mara) köszönhetően így is remek krimi lett.
Összehasonlítás a svéd verzióval:
Történet: Ebben az amerikai nyert. Érettebb, kidolgozottabb.
Szereplők: Döntetlent ítélek. Craig lehúzza, Mara megemeli. A svédben Mikael jobb volt.
Zene: Trent Reznor kegyelemdöfés. Amerika nyert.
Értékelés: 8/10 | Svéddel összasonlítva 3-1 pont arányban.| Gondolkoztam, hogy 7.5 legyen-e, de basszus, odavágott ez a film.
Trailer:
Renzorék újabb mesterművének egyik gyöngyszeme: