Ave Cézár!
Hail, Caesar!
2016
Coenékben az a jó, hogy amikor nem csinálnak jó filmet, még valahogy akkor is jól sül el a végeredmény
Clooney, a bolond
Kár is lenne tagadnom, hogy elfogult vagyok a tesók filmjeivel kapcsolatban. Elég hamar közeli kapcsolatba kerültem a munkásságukkal és azóta is sziklaszilárdan erősítem a rajongói tábort. Noha, a 2000-es évek elejei megingásaikat én sem figyeltem nyugodtan, valahogy minden filmjükben megtaláltam a szórakoztató, elgondolkodtató faktort. Akinek velem egyetemben a 90-es évek első felében már volt HBO-ja, az biztosan emlékszik az Arizóna-i ördögfiókára, a Halál keresztútján-ra, de később rommá játszották a Nagy Lebowskit, a Fargo pedig 2 Oscar is nyert (sajnos csak kettőt). Kult státuszát hivatott szolgálni az azonos címmel készült Fargo sorozat is, aminek már a 3. évadát készítik. Maga a scriptje a filmnek pedig több filmes iskolában tananyag.
Arra akartam ezzel a hosszabb bevezetővel kilyukadni, hogy a tesók rohadt jó írók és kb. azt csinálnak, amit akarnak, ez pedig a függetlenbfilmesek közül kevés alkotónak adatott meg. Aztán 2000-es évek közepeskés lelazítós hangvételű filmjeik után jött az igazi áttörés McCarthy Nem vénnek való vidék-jével, ami szerintem simán a filmtörténelem egyik legnagyszerűbb alkotása. Aztán megint jött egy kis lazítás (Égető bizonyíték, Egy komoly ember). Majd az új évtizedet megint komolyabban kezdték. Jött a western Félszemű a maga 11 Oscar jelölésével és a melankolikus folk világba elkalauzoló cicás-gitáros Llewyn Davis világa. Most úgy gondolták hát, itt az idő megint egyet szusszanni és valami direktebb, humorosabb és lazább filmet készíteni. Pont ilyen hát az Ave Cézár.
Ezúttal megint (Barton Fink, Hollywood-i lidércnyomás) a hollywood-i filmgyárról, annak is az 50-es éveiről készítettek egy remek kis szatírát. A főszereplő Eddie Mannix (Josh Brolin) problémamegoldó. Igencsak rossz szériát fut. A Capitol stúdió legnagyobb szabású filmje, az Ave Cézár főszereplője (George Clooney) eltűnik és sehol nem találják. Váltságdíj van ugyan, de a szálak messzire vezetnek. Emellett, egy színésznőnek (Scarlett Johansson) férjet, egy másik színésznek (Alden Ehenrich) pedig tehetséget kell találnia, de sürgősen.Különben olyan szar vihar fog végig tombolni a Capitolon, amilyet még nem látott a világ. A stúdió rendszer pedig nem állhat le, miközben Eddie-t a konkurencia is csábítgatja és az utálatos újságírója (Tilda Swinton) is próbálja cseszegetni. Ráadásul még a feleségének is hazudott.
Hol is kezdjem? Az Ave Cézár egy olyan film, amin a tesók, a stáb és mindenki, akinek köze lehetett a kész műhöz jól szórakozott, csak mi nem. Egyszerűen azért, mert az egész nem akar egy koherens sztorivá és mondanivalóvá összeállni. Kiragadott, tök jól rendezett, fényképezett, eljátszott jelenetei vannak, de nem igazán kapcsolódik minden mindennel össze. Laza szkeccsfilm jellegű, de mégis valahogy elvárják, hogy következzék egyik jelenet a másikból. Elég laza a központi konfliktus megoldása is. Túl esetlen és magától értetődő, ami egy probléma megoldóval felvértezett műben, amiben pont a probléma megoldása lenne a lényeges, egyértelműen nem előnyös.
Ha a csapongó, filmeket, stílusokat és korszakot karikírozó dolgokat nem tudnánk élvezni, még mindig ott vannak a parádés párbeszédek és a coenesen védjegyszerű fekete humor. Kevesen művelik jobban ezt a műfajt Joel és Ethan Coennél. A szereplőgárdát már tényleg csak azért említem meg, mert minden jelenet zseniális amiben a türelmesnek tűnő Ralph Fiennes vagy a véresen egyszerű George Clooney jelen van. De megkapta a maga pár percét Christopher Lambert, Channing Tatum, Frances McDormand, Jonah Hill és Tilda Swinton is.
Összegzés: Megint az álomgyárt bírálják a tesók, de ezúttal sokkal megengedőbbek, elnézőbbek, mint voltak 10-20 éve. Valószínűleg ők is pihenni és lazítani akartak egyet, meg a már sokadjára visszatérő haverokkal (Josh Brolin, Frances McDormand, George Clooney) marhulni egyet. Ők jól szórakoztak, mi közepesen. Reméljük erre az évtizedre is megvolt a kis kikapcsolódásuk és a következő filmjük megint mestermű lesz.