Kedves Olvasóink!
Abban a megtiszteltetésben részesültünk, hogy jelöltek bennünket is a Liebster Awardon. Hogy mi is ez? Egy vándordíj a bloggerek között, akik tevékenységükért kapják, más bloggerektől. Fontos elismerés ez, hiszen rengeteg jó blog van, és igazán nagy elismerés az, ha a "szakmabéliek" méltatnak.
Szeretnénk megköszönni elsősorban az olvasói közösségünknek, hiszen nélkülük most ez az írás sem jöhetne létre. Irkálhatnánk mi itt ezer számra a posztot, ha a kutyát nem érdekelné. Szóval tényleg nagyon hálásak vagyunk, hogy olvastok bennünket és itt vagytok három éve!
Valamint hálánkat szeretnénk kifejezni a roboraptor-os srácoknak, akik indítottak minket a díjban és így vitték hírünket!
Jellemzően ilyenkor a blog írói, adminjai, kapnak kérdéseket és ezekre kell válaszolni, amit most meg is teszünk:
1. Miért kezdted el?
Filmes fősuliba jártam szómenésem volt a filmekről (igaz, már előtte is). Jellemzően az emberek heterogén baráti köre nem érti mit beszél valaki Felliniről, Kulesovról vagy akár a jó Tarr Bélánkról. Ezért inkább úgy döntöttem a neten árasztom el a gondolataim és megkímélem a barátaim a folyamatos szófosásomtól. De, azért állítólag olvasnak :)
2. Mennyi időt vesz el a blog az életedből?
Minden nap foglalkozok vele. De nem minden nap "publikálok". Általában azt tartom ebben a műfajban is, mint a filmezésben is: Ahhoz, hogy fejlődj, formálódj írni kell. Mindegy mit, mindegy mennyit, de írj! Ha nem jelenteted meg, csak magad szórakozására, akkor is írj. Nem tudom pontosan mennyi időt. Tíz óra felett lehet egy héten, minden munkálattal együtt.
3. Hogy látod magad most, az indulása óta?
Izmosodtam. :) Nem csak én, hanem az olvasói közösségem is. Ha jó témát találok, akkor igen szép számmal keresik fel az oldalt. Ez kezdetekben nem volt ilyen magától értetődő. Ma már azért nem ismeretlen a neve a blognak. Persze nincsenek semmiféle híressé válási terveim. Ha tíz ember olvas, akkor annak a tíznek publikálok. Nyilván mindenki szeretne több tízezres olvasói bázist kiépíteni, de mindig azt kell tisztelni, aki veled van. Mint írtam már, nagy ez az internet és elfér rajta mindenki. Itt mi nem konkurenciái vagyunk egymásnak. Ez a díj is bebizonyítja ezt. A fejlődésre visszatérve pedig egyértelmű, hogy ahogy többen olvasnak, egyre több a fikagyáros vérpistike. Ezt tökéletesen bizonyítja az évtizedelő rovat. Ezt meg kellett tanulni kezelni. Általában reagálok a kommentekre, mert jó felület, hogy érveket ütköztessünk. Azokkal akik viszont anyáznak, flegmáznak, vagy azt hiszik, hogy ők találták fel a langyos vizet, nehéz mit kezdeni. Ezt a fajta "nyomást" kell tudni kezelni, még akkor is, ha nem esik jól olvasni. Ezt a kezdetekben nem tudtam annyira. Mára megtanultam, hogy a "jó szándékú dorgálás", vagy az építő jellegű kritika nem a személyemnek szól, hanem a tevékenységemnek, a hibáimnak. Ez pedig akármi is van, pozitív dolog, szóval ehhez is kellett azért az a jó pár hónap, amióta itt vagyunk.
4. Mennyi van még a blogban?
2019 végéig ki kell tartani, mert a 70-80-90-00-as évek filmtermésének krémjét már átvettük a 2010-es évekre még várni kell 4,5 évet. :) Egyébként nyilvánvalóan ahogy változik a technika, változik vele együtt az igény, formálódik az emberi gondolkodás. Nagy jósnak kell lenni ahhoz, hogy valaki biztosan kijelenthesse, hogy ez a formátumú véleményközlés még évek múlva is fix lesz. Talán már most is inkább a vlogoknak van inkább sikere. Az emberek - sajnos - kezdenek leszokni az olvasásról. Kényelmesednek, és ez a fajta kényelmi törekvés nem fog csillapodni. Ezért hibáztatni nem lehet Őket. Nem lehet mindig a múltban élni, hiszen akkor földutakon, lovas kocsival közlekednénk. Amíg, erőm, időm engedi és lesz olvasóm a cikkeknél, én csinálni fogom feltartóztatatlanul.
Az alábbi néhány bloghoz szeretnénk mi is kérdést intézni:
http://supernaturalmovies.blog.hu/
A kérdések:
Mi volt az első bejegyzésed a blogodon és miért pont az?
Mit gondolsz a hazai bloggerekről? Vannak kedvencek?
Mivel tudnád még jobbá tenni az oldalad?
Ha nem az oldalad jelenlegi tematikáját követnéd, akkor miről írnál?
