The Expendables - A feláldozhatók 3.

The Expendables 3

2014

Hányszor lehet ugyanazt a poént ellőni? Általában egyszer illik, azonban van, ahol ezt nem tudják. Stallone a 2000-es évek végén úgy gondolta, jó poén lenne, ha a 80-90-es éveket végig akciózó öreg csont barátaival ökörködnének egyet a mozivásznon úgy, ahogy anno sose tették: Együtt. Jópofa, kicsit butácska, de szívből jövő, őszinte marhulás volt a vásznon, amit a Feláldozhatókban láttunk. 2012-ben jött a folytatásfilmek szokásos panelje: Több, nagyobb, jobb, szebb. Több akció sztár került bele, nagyobb téttel, de se jobb, se szebb nem lett. Itt már érezni lehetett, hogy többet nem bír el a sorozat, de veteránjaink addig erőszakoskodtak, míg csak belefért egy 3.etap is. Itt viszont már valami nagyon csúnyán félrement.

Violent Young

Ez a valami, pedig röviden a döntésképtelenség. Stalloneék ráéreztek, hogy nem lehet a 30-40+-os korosztályra támaszkodni állandóan, ezért belepakoltak pár fiatalabb legényt/leányt (?) is: Victor Ortiz, Kellan Lutz, Ronda Rousey, Glen Powell. Fiatalítottak a rendezőn és a korhatár besorolást is egyel lentebb tornázták. Veterán fronton megkaptuk adócsaló Pengét, azaz Wesley Snipes-t, az "alacsony" gázsi miatt a projektből kihátráló Bruce Willis helyére Harrison Fordot (hihetetlen, hogy ez az ember még mindig milyen fiatalos), egy kurva idegesítő karaktert kapott Antonio Banderas, és feltűnik Hollywood public enemy no1-ja: Mel Gibson is.

A rendezői széket ezúttal egy fiatalabb titán kapta meg, Patrick Hughes. Idő előtt kell közöljem, ő fogja rendezni a Rajtaütés amerikai változatát, és semmiképp nem jó ómen, hogy ez a fickó egyszerűen nem eléggé rutinos az akció szcénák levezénylésében. Pedig azért egy ilyen filmnek a lelke, hogy minden minél dögösebb legyen. A vágás, az operatőri munka kapkodós. A koreográfia elfogadható és a látvány is zömében jó, de ezen a szinten ez elfogadhatatlan. Az első 30 percben kapunk is bőven az adrenalinból, de aztán rettenetesen leül a film. Ezen a ponton kezd egyébként a tanácstalanság, a kínos feszengés úrrá lenni a Feláldozatók újabb részén. Elkezdődik egy csapatbővítő/fiatalító laza 20 perces projekt, ami minden, csak nem izgalmas. Valószínűleg, az ilyen Ortiz, Lutz féle alakoknak van odakinn (talán idehaza is) valamiféle rajongói bázisa, de a többségünk azért ült be a moziba, hogy láthassa, amint Arni, Stallone és Statham oldalán lövi halomra az ellen, kiegészítve a jó Lundgrennel. Elpocsékolt 10 percek ezek és még a két csapat: fiatal kontra idős feszültséghelyzetből sem tudnak egy jó poént sem kihozni. Ezeknek az unalmas részeknek hála a film átlépi a két órát, ami nem biztos, hogy egy ilyen film esetében feltétlenül szükségeltetik.

Az egyetlen egy igazi jó, új húzása a filmek az volt, hogy Ford és Gibson belekerültek. Míg előbbinek a jelenléte is király dolog egy ilyen filmben, addig utóbbi lazán uralja a vásznat, amikor ott van. Gibson nem felejtett el színészkedni. Külön jó pont, hogy genya karaktert kapott (megint) . Egyszóval az öreg hatalmas arc, színész még mindig. Az más kérdés, hogy történetileg egy nulla a film (Gibson karakterét kell elkapni, régi sérelmek miatt), és így a főellenség karaktere sem túl árnyalt, emlékezetes. Ellenben azt nem lehet elvitatni, hogy ez a sok nagy név iszonyatosan jól érzi magát, akármi van. Megkockáztatom, ha délutáni origami hajtogatás lenne, azt is élveznék együtt. Egyszóval ezen a téren őszinte a film. Se a hakni, se az unalom szagát nem éreztem ki.

Összegzés: Értékelem, hogy próbáltak újítani, változtatni a koncepción, de ez most pont visszájára sült. A fiatalok nem elég érdekesek, a korhatár besorolás letornászása sem volt jó ötlet és a rendezői csere sem vált be. Hosszú a film, néhol borzasztóan leül, és az akció levezénylése sem makulátlan. Ellenben itt van egy rakás neves filmsztár, akik még mindig gyermeki rajongással élvezik ezt a marhulást és legalább továbbra sem akarja túl komolyan venni magát a film. Negyedik részt viszont már nem kérnénk.

Értékelés: 5/10