Az őrület határán

The Thin Red Line

1998

Terrence Malick az egyik legjobb képköltő mágus a filmiparban. Igaz, hogy nem a legtermékenyebb (bár mostanság már dolgozik rendesen, csak épp a filmek nem sikerülnek olyan jóra), de megéri várni az alkotásait. Az őrület határán az egyik legjobb filmje, és a 90-es évek legjobb háborús mozija.

A háború elvette az eszüket

Igaz, nagy szavak. A film egy évben a Ryan közlegény megmentése-vel együtt jött ki, de ez a mű, ami a háborús filmeket kiemeli, a már ezerszer bejáratott sablonok közül. Sajnálatos dolog, hogy Spielberg túlértékelt háborús drámája elhomályosította Malick filmjét, a kevésbé amerikai melldöngetése miatt. A történet egyszerű: az amerikai hadi erő megérkezik a II.vh idején a Guadalcanalra, hogy legyőzzék a japánokat, és a kulcsfontosságú szigetet elfoglalják. A rengeteg ideig harcoló, nyomás alatt teljesítő katonák pedig szépen lassan elkezdenek bekattanni. Kubrick Acéllövedéke mellett, talán ez a film mutatja be legjobban, milyen, mikor az ember lelkét felőrli a gyilkolás, és a háború. Malick a háború témáját is csak háttérként használja, hogy elmélkedjen. Hans Zimmer bivalyerős zenéje és John Toll álomszerűen gyönyörű képei tökéletesen illeszkednek ebbe a földöntúli gondolkodásba. A szép tájképek és a harcok (amik bravúrosan és sok egyedi kameraállásból lettek felvéve), illetve az ölés és a szerelem tökéletes ellentét alkot, bemutatván az egésznek az értelmetlenségét.

Amiért szerethető és számomra rokonszenves film, az az, hogy itt nincs rossz és jó, nem fényezi Amerikát és nem mocskolja be a japánokat. Ebben a filmben hiába keresed a csillagos lobogót, a hősi zenét, a mártír katonákat. Nincsenek meg a háborús filmek kötelező kliséi. Malick filmjében nincs egyik vagy másik oldal, csak az ember van, a maga pusztító, hús-vér valójában. A színész válogatottban is igazi csemegéket és természetesen (mivel kiváltság a mester filmjében szerepelni) sztárok tömkelegét láthatjuk. Itt van a főbb szerepekben: Nick Nolte (aki egyébként zseniális), John Cusack, Jim Caviezel, de apróbb szerepekben feltűnik Jared Leto, Woody Harrelson, George Clooney, John Travolta és Sean Penn is. Kiemelni egyedül Nolte-t lehet, mivel ő kapta a kapásból legőrültebb, félelmet és veszteséget nem ismerő parancsnokot. Nem a legjobb, csak a legharsányabb, ezért marad emlékezetes. A többiek egyenletesen, szép, ízléses alakítást nyújtanak. Igaz, eredetileg hat óra hosszú alkotást, sikerült három órára lerövidíteni, de aki nem jó hangulatban ugrik neki, az nagyon fogja unni, noha, én egy percig nem éreztem vontatottnak.

Összegzés: Kissé nyomasztó, nagyon hangulatfüggő, de csodaszép film arról, hogy törik meg az ember. Zseniális képek, zene, színészgárda, egy profi rendező és már kész is a celluloidra ültetett líra, a képes költészet.

Értékelés: 9/10