Mielőtt éjfélt üt az óra
Before Midnight
2013
Páratlan az a filmek történetében, amit Richard Linklater művelt. 1995-ben elindította egymásra találásos filmjét Ethan Hawk-kal és Julie Delpyvel. Majd eltelt 9 év és főszereplőink újra egymásba botlottak. 2013-ban ismét bekapcsolódunk az életükbe. A filmek közt eltelt idő, a film időt is jelöli, tehát kapunk egy szeletet a 20-as éveikből, mikor még mindketten egyedülálló, bolondos ifjak. Majd megismerjük a 30-as éveiben járó, érett, dolgozó, összetört szívű és az életben boldogulni próbáló kettőst. Az utolsó, közös etapjukban pedig már a család egyben tartása a cél.
18év. 3 film.1 kapcsolat
Gyors egymásutánjában néztem meg a trilógiát. Azon gondolkoztam közben: nekem jobb-e, akinek nem kellett 18 évet várni, hogy megtudja, mi lesz Jesse és Celine sorsa, vagy annak, aki együtt nőtt fel a karakterekkel. Aki nem szeretett bele ebbe a trilógiába, annak javaslom, hogy sürgősen keresse fel Óz-t egy szívért. A párocska között ugyanis rendkívüli, érzékeny és hiteles kémia működik és ettől csodás a Mielőtt trilógia. Az izzadság és a görcs legapróbb jele sem érződik az Ethan Hawk – Julie Delpy pároson. Az új film sem tud többet, mint a régiek. A párocska intellektuális beszélgetése párkapcsolati dolgokról, végtelenbe nyújtott jelenetekben, festői környezetben. Bécs és Párizs után ezúttal egy görög falucskában sétálgat az immár szülőként funkcionáló Jesse és Celine. Sokat nem igen szeretnék elárulni a történetről, egyrészt, mert az továbbra sem igazán van. Csak beszélgetnek, vitatkoznak, bolondoznak, és közben bennünk jelenik meg a kapcsolatuk, értjük meg a problémáikat. Ettől szép ez a film, hogy nem kell direkt kimondani semmit. A Mielőtt éjfélt üt az óra nem áltat minket, nem ígér örökké tartó szerelmet, évek múltán is odabújós-átbeszélős vattacukros kapcsolatot. Biztos vagyok benne, hogy aki valaki mellett eltöltött már néhány évet, fel fogja ismerni Linklaterék gondolatmenetét.
Nyilván, aki szeretne valamilyen történetvezetést, az nem ezért a filmért rajong, de nem is mindenkinek készült. Azonban mindenképp megéri tenni vele egy próbát, mert ez a film is remekül sikerült. Ahogy nőttek fel hőseink, úgy komolyodtak a témák is. Nem a „valaha látlak-e viszont?” vagy a „hogy boldogulsz az életben?” jellegű kérdések fogalmazódnak meg, hanem a „mi lesz velünk?” szintűek. Az előző részek gyors, feszes játékideje kissé megnyúlt. Felmentünk 100 perc felé, ami igazából nem lenne rossz, csak az a baj, hogy a kirándulás egy bizonyos szakaszába a rokonok is bekapcsolódnak, így egyrészt odavész az az intim közeg, amit szerettünk volna végig kapni (a vacsorás jelenetre gondolok), másrészt érezhetően döcögnek itt a dialógusok.
Összegzés: Ami az eddigi részekben jó volt, az most is nagyon jó. Jesse és Celine továbbra is A pár a vásznon. A beszélgetés témája aktuális és hiteles. Itt-ott becsúszik egy kis baki, illetve az első felvonás egyértelműen túlhúzott és kevésbé intim, de méltó darabja a trilógiának és ennél szebb és nagyvonalúbb lezárást azt gondolom nem kaphattunk volna. Hiányozni fogtok.
Értékelés: 8/10
