A Hobbit - Váratlan utazás

The Hobbit - An Unexpected Journey
2012

10 évvel az utolsó Gyűrűk ura (Király Visszatér) 11 oscar díjat besöprő epizódja után, ismét előkerült Középfölde, a Hobbitok, Törpök, Szarumán, Gollam, Gandalf, Frodó és a többi fantázia világ szülötte.

Nem várt lépés
Anno Peter Jackson nem hétköznapi tettet hajtott végre. Úgy adaptálta a világ - akkoriban -  legnehezebben adaptálhatónak hitt könyvét a filmvászonra, hogy gyakorlatilag mind a három rész hibátlan volt. Azt már csak meg sem említem, hogy ehhez mennyi pénzre, hitre, és kitartásra volt szüksége, azonban a vállalkozása bejött. Most 2012-ben ugyanez az ötlet már nyilván simábban ment. De kérdem én? A fő könyveknél jóval gyengébb lábakon álló, pár száz oldalas, sokkal lazább szerkezetű Hobbit mit tud elérni? Hát abban biztos vagyok, hogy olyan magasságokba nem fog eljutni, mint a Gyűrűk ura, azonban még így is egy remek filmmel van dolgunk. Azt a kérdést, hogy szükség van-e három részre vagy csak pénz hajhászat? Rátok bízom. Nem foglalunk állást mellette, vagy ellene. A film jól sikerült ezt tudjuk. Lássuk miért.

Képzeletfölde
A Gyűrűk ura nagyjából mindent lefedett, amit a meséknek, fantázia filmeknek le kell. Hatalom, bukás, mindenféle fiktív lények, jó és rossz, árulás, összefogás és mondhatni az összes "emberi" tulajdonság. Egymásra épülő, döntések sorozata a világ leghíresebb mcguffinjának árnyékában. A Hobbit azonban közel nem képviseli ezeket. Mint írtam, sokkal lazább szerkezetű, nyelvezetű. Ezek is zavaró dolgok a fő trilógia fényében, azonban nem ezek a film legnagyobb gondjai. De előbb lássuk a történetet. A Gyűrűk ura történetének kezdete előtt hatvan évvel az ifjú Zsákos Bilbó életébe betoppan Szürke Gandalf és 13 törp, élükön a félelmet nem ismerő vezérükkel Tölgypajzsos Thorinnal. Együtt utaznak el, hogy megtalálják Smaugot a sárkányt, és visszaszerezzék jogos tulajdonukat, a Törp királyságot.Persze az út rögös, és rengeteg ismerős, veszélyes helyen fordulnak meg. A film legnagyobb problémája pont az a lazaság, ami a könyvet is jellemzi. Nagyon sok helyen van az, hogy megy a Howard Shore féle tökéletes aláfestő zene, festményszerű tájak, a remek sminkben parádézó törpök és valami tírpák poénnal elcsapják a hangulatot. Vagy pl, az elején, amikor az utazást szervezik, az egyik törp elővesz egy írásos szerződést !! és aláíratja Bilbóval. Nem kicsit volt hihetetlen ezt látni. Azért írtam egyik törpöt, mert körülbelül semmi jelentősége nincs, annak, hogy tizenhárman vannak. Lehetnének nyolcan, vagy negyvenen is, úgyis a filmből kettőt, max hármat ismerünk meg jobban. Bilbó motivációja sincs (ebben a filmben) kidomborítva. Gandalf tudja, hogy neki kell mennie és kész. Mindezek ellenére is a Hobbit lebilincselő film. Azokat a hibákat amik a regényben voltak, Peter Jacksonék javították, toldozták, foldozták és végül is egy korrekt kaland-fantasy filmet hoztak össze, ami nem marad szégyeneben a nagy elődhöz képest, viszont korántsem annyira lebilincselő. Remek nosztalgikus érzés van, elég ha csak a karaktereket, zenéket, helyszíneket vesszük. Minden rajongó lelkét melegség tölti el. A színészek ugyanazon a magas színvonalon dolgoznak, Martin Freemant ki kell emelni. Egészen parádés amit az ijfu Bilbóként leszínészkedik. Még ha csak egy rövid időre is, de feltűnik Gollam. A digitális technológia egy évtizednyi fejlődésének hála, elképesztő számú mimikát kölcsönöz a fura kis lénynek. Már azért a filmben felsejlenek bizonyos dolgok a jövőt illetően, pl Szauron még konkrétan nem mutatkozik be, viszont már elég jó utalások vannak a személyére (Fekete mágus stb..), ami kell, mert valljuk be a törpök küldetéstudata nem elég erős motiváció és nem is túl fontos dolog, annak fényében, hogy tudjuk a jövő milyen lesz, és itt van a film sarkalatos pontja. Mert tudjuk, hogy mi fog következni, így ez csak egy olyan, mint amikor legyőzöl egy kis ellenfelet, de tudod, ott van még a főnök. Jónak jó, de a java hátra van.

Összegzés: Nem olyan lebilincselő, nem olyan monumentális mint a fő trilógia. Számos hibával bír, azonban Peter Jacksonék még ebből a gyenge lábakon álló rövid történetből is kihozták azt a bámulatos teljesítményt, hogy jobb a film, mint a regény. A látvány továbbra is pazar, a zenék hibátlanok, a színészi gárda profi. Megtekintése kötelező minden Gyűrűk ura rajongónak és annak is ajánlom, akit az említett frencsájz komor hangulata taszított. Ez sokkal lazább film, mint a többi.

Értékelés: 8/10