Furiosa – Történetek a Mad Max világából
Furiosa
2024
A bukott angyal. A sötét angyal. Nem véletlen dobálóztam a címben is varázsszavakkal (ti. Harry Potter sorozat varázsigéje). George Miller nagy mágus. A Mad Max az ő gyermeke, ez a világ – ha nem is olyan szerteágazó – mint Rowling vagy Tolkien vagy Martin varázs/fantasy világai, de azért elég erős hangulattal és önállósággal bírnak. Évtizedek alatt szépen építgette, formálta, töltötte meg karakterekkel és bár csak 5 részt élt meg 45 év alatt (!) mégis a popkultúra része lett.
A múltidő pedig egyáltalán nem túlzás, és a bukott szó sem. Ugyanis mire ez a kritika kikerül, már tudjuk: iszonyú nagy mínusszal fog zárni a film, mert a pesszimista előrejelzéseket sem érte el az első héten. Szomorú. Nem tudom, mi van mostanság a mozikkal, de nagyon gyéren teljesít, pedig egyáltalán nem rossz filmek mennek. Sem a Challengers, sem a Kaszkadőr, sem a Majmok bolygója, a Furiosa pedig kiváltképp nem rossz filmek, és mégis nagyon harmatosan, egyenesen csalódást keltően muzsikálnak.
Na, de ez a rövid cikk nem a nyafogásról szól, hanem arról, hogy egy 79 éves uracska, megint olyan filmet rittyentett, amitől az állunkat fogjuk keresni. A kérdés, ami mindenkit érdekel: Jobb lett-e, mint a Harag útja? Nem. A válasz azért mégis árnyaltabb, ugyanis ez annak az előzménye, így Max teljesen kimarad most. A főszereplő Imperátor Furiosa gyerekkorát és felnőtt korát éljük meg, aki már egészen kicsiként bekerül Dementus (Chris Hemsworth) „felügyelete” alá, aki nagy célokra tör motoros bandájával: Mind a három nagy területre (Vár, Skullófarm, Gázváros) igényt tart, kerül, amibe kerül, tart, ameddig tart. Mivel a történet jóval nagyobb időintervallumot ölel fel, több történést enged meg magának, és érezhetően több karaktert is foglalkoztat, a játékidőn is húztak egy jó félórát a Harag útjához képest, amire szükség is volt.
Miller azonban tudta, az a film egyszeri és megismételhetetlen. Szerintem nem is törekedett rá, hogy még rátegyen egy lapáttal (de azért van egy jó 15-20 perces olyan egybefüggő akciószekvencia, hogy a fal adja a másiakt), így komótosabban, érzelmesebben mesél. Lassabban, ráérősen. A film nem lesz unalmas, de kap a világépítés néhány plusz percet, jelenetet. és ha már képi világ, gyönyörű a film. Egészen egyszerűen gyönyörű. Egy képkockája többet ér, mint a Netflix éves film mennyisége. Ami szúrta a szemem kicsit, hogy szerintem több a CGI, mint a Fury Roadban és néhol azért kilóg. De az érthetetlen, hogy ezt a filmet, hogy sikerült leforgatni tömeges halálok nélkül, mert itt a 148 perc tényleg kevés pillanatában nem esik le valaki, ütnek el, robban fel, darálódik be és nem egy két járműről van szó, hanem 50-100-as nagyságrendekben néhol.
De, akkor miért írom, hogy szerintem nem jobb a Fury Roadnál? Hiszen bővült a világ, jó a ritmusa, látványos, technikailag ez is kifogástalan mégis más. Legjobban tetten érhető baj a fókuszvesztés. Valami fura (fury) oknál fogva fejezetekre osztották a filmet, amiben vannak fura időugrások, célpont vesztések és inkább érződik szé-tda-ra-bo-lt akciófilmnek, mint egy valamennyire koherens történetnek. Az is kiderült, hogy Anya-Taylor Joynak közel sincs olyan karizmája legerőlködősebb pillanatában sem, mint Charlize Theronnak. Nem beszélve arról, hogy a full hülye Dementust alakító Chris Hemsworth jó érzékkel megy el a ripacskodás határáig, de mégsem sikerül olyan főgonosz alakítást nyújtania, amiben ne Thort látnánk Waititi filmjeiből.
Összegzés: Minden hibáját összeadva is bődületesen jó film a Furiosa. Minden képkockájából sugárzik az átgondoltság. A megvalósítás full oktánszámú. A világépítés, bővítés jó. Annyival rosszabb a Fury Roadnál, hogy ennek a filmnek beszélhetünk hibáiról, míg amannak nem.
