Macbeth

2015

Azért azt nem lehet elmondani, hogy el lennénk kényeztetve Shakespeare adaptációkkal. Néha felüti a fejét 1-1 (Pl. 3 éve Joss Whedon Sok hűhó semmiért-je), de nem jellemző. A videójáték rajongók most egyetlen szempárként fókuszáltak Justin Kurzel filmjére, ugyanis nagyjából ez a brigád adja ki idén év végén az Assassin's Creed nevű sok milliós eladással bizonyított játék, filmadaptációját.

Véres Macbeth

Így elsőre két dolgot biztosan el lehet mondani: Az egyik, hogy az AC rajongók megnyugodhatnak. Minden bizonnyal jó lesz a mozi. A másik, hogy valószínűleg készült már jobb Shakespeare adaptáció, talán maradandóbb is, de hogy erőteljesebb és mocskosabb soha, az biztos. Feldolgozta ezt már többek között Polanski, Welles de még a jó Tarr Béla is. Annak, aki nem ismerné ezt az egyébként kötelező olvasmányt, állják itt néhány sor a történetről: A XI.szd-ban Macbeth (Michael Fassbender) jóslatot kap: Ő lesz a Cawdor thánja, majd Skócia uralkodója. Amikor valóban előlépteti Duncan király, egyre jobban megérzi a hatalom ízét. Lady Macbeth (Marion Cotillard) folyamatosan mérgezi szavaival az elméjét, míg a férfi megöli a királyt és erőszakkal a trónra kerül. A házaspár elméje egyre inkább megroskad, és egyre mocskosabb, véresebb tetteket visznek véghez a hatalom megtartásának érdekében.

Az a furcsa ebben a történetben nekem, hogy mindig valahogy akaratlanul is egy gengszter sztorihoz hasonlatosnak érzem. Szinte látom magam előtt pl. egy Scorsese film alakjait. Egy relatíve ambiciózus ember feltornázza magát (másokon) a hatalom csúcsára, majd megrészegül, megőrül és elbukik, mert nem bírja az arroganciájának hála a hatalmát megtartani. Pluszban ott a Femme Fatale is, aki folyton hátulról taszigálja hősünket az elkerülhetetlenbe. Kurzel rendkívül jól érzett rá erre. Kevésbé tette epikussá, csatározóssá a filmet. Csatából is összesen két rövidebb van, igaz azok ütnek, mint Pap Laci.

A film zömében főszereplőink beszélgetnek, a könyvből egy az egyben átvett nyelvezettel. Ez azért eléggé igénybe veszi az agyunkat. Ugyanis a film vizuálisan roppantul szuggesztív. Így a nyelv kontra vizuális nyelv, miatt néha mintha két sávon menne a film és a kettőre egyszerre figyelni kemény. Amit még mindenképp negatívumonként kell felfogni (és ebben inkább az alapmű a hibás), hogy túl felszínes Macbeth karaktere. Kicsit lehetett volna jobban elültetni a csíráját a zsarnokká válásnak, és a többi karakter is túl egyszólamú. Ezeket leszámítva azonban gyakorlatilag tökéletes filmről beszélhetünk.

A jelenetek végig élettel teliek. Fassbender talán sosem volt még ilyen jó. Aljas, mocskos, vért okádik. Elemi gonosz a film második felében, és még az őrületet is tökéletesen hozza. Cotillard pedig mindig szuper, még a rohadék nő szerepében is tökéletes. A csaták olyan remekül vannak fényképezve, vágva, koreografálva, hogy bármelyik ázsiai film, vagy sokkal nagyobb büdzséből elkészült hollywood-i produkció is megirigyelhetné. A zenét Jed Kurzel szerezte és totálisan padló. Remélem az A.C. filmbe is viszi tovább Kurzel a tesót.

Összegzés: A művet mindenki ismeri, olvasta. Ezt a filmet viszont látni kell. Vizuálisan lenyűgöző, igazi mocskos, véres, szuggesztív és tanulságos film. Feszes rendezés, kiváló színészi munka. Igazi mozi élmény.

Értékelés: 8,5/10