Kódjátszma

The Imitation Game

2014

Kétségtelenül Benedict Cumberbatch jó irányba tart, hogy szupersztár státuszát elérje. Gondolhatná a kedves olvasó, hogy "eddig nem volt az?". Hát nem igazán. Mármint, nem az az ember, akire eddig rámertek bízni főszereplőként egy drága, két órás Oscar esélyes alkotást. A Sherlockból persze mindenki imádja - okkal! - , de filmes karrierje eddig inkább csak fel-fel villanásokból állt (12 év rabszolgaság, Augusztus Oklahomában, Star Trek). Ezúttal azonban minden neki kedvezett és élt is vele.

Kódfejtők

A történet szerint Alan Turing (Cumberbatch) életének egy jelentős szakaszába fogunk bepillantani. Nevezetesen abba a periódusba, mikor a németek a 2. világháború idején szénné szívatták a szövetségeseket megfejthetetlen(nek hitt) kódjeles üzeneteikkel. Alan matematikusként és híres kódfejtőként segít a briteknek, és rövidíti le a háborút, valamint ha, lehet hinni a történészeknek 15 millió ember életét mentette meg. A sors fura paradoxona, hogy ezután őt viszont meghurcolják homoszexuális hajlama miatt.

Nem sokat kellett még írnom róla, hogy azonnal egyértelművé váljon, hogy mennyire Oscar kompatibilis ebben a filmben minden. Világháborús téma, egy zseni, aki még homoszexuális is, felkapott, remek alakítású színészek. Egy Király beszéde - Egy csodálatos elme tengelyen meg szinte ordít azért, hogy szobrot kapjon. Utóbbival egyébként komoly hasonlóságot mutat a film. Kezdjük a hibákkal: Nagyon sokszor esik szét, kapkod a történet. Egyértelműen kár volt három idősíkra szedni a filmet. A gyerekkori jelenetei Alan-nek ráadásul nagyon elnagyoltak és hatásvadászok. Egyébként ezek az egyetlen részei a játékidőnek, ahol Alan-t látjuk egy másik hímneműhöz közeledni.

A film - hál Istennek - jelentős része az Enigma feltörése körül bonyolódik. Ezek a jelenetek tök jól működnek. Alan és akkori -ál -párja, Joan (Keira Knightley) közötti interakciók, párbeszédek működnek. Sőt, Alan arroganciájára és olykor beforduló stílusára ferde szemmel néző kódfejtő társai is jól vannak megírva, de igazából néhány harcos pillanatot leszámítva, olyan, mintha ott sem lennének a történet előrehaladásának szempontjából. Ha már történet. Szerencsére nem akart túl mélyen belenyúlni magába a történelembe, így inkább magával a háttérben zajló harcokkal foglalkozik a film. Nekem tetszett, hogy bemutatták: A színfalak mögött is emberek vívják a háborút, csak nem fegyverekkel, hanem elmével. Ennél is inkább sajnálatos, hogy párszor kimegyünk a csatatérre, hogy lássuk mekkora a felelősségük Alan-éknek, és mekkora harcban állnak az idővel. De, ha ezt akarták bemutatni, akkor meg nem értem a folyamatos 1-2 évenként időugrásokat.

A harmadik rész, pedig már főleg Alan meghurcolásáról szól. Ez a film egyértelműen legkínosabb pontja. Ugyanis itt már Morten Tylduméknak muszáj Alan nemi identitásával foglalkozni, noha, a film eddig igyekezett kerülni a témát. Mint írtam, pl. ha, az az 1-2 flashback nincsen, akkor előzetes tudás nélkül meg sem mondanánk, hogy Alan nem heteroszexuális. Egy kissé kattant és félénk zseni benyomását keltené. Ennél fogva viszonylag hamar le is zárja a filmet, és nem igazán akar foglalkozni a témával. Beszél róla, mert muszáj, hiszen pont ez az egyik sarkalatos pontja Turing életének, de alapvetően az arányokat súlyosan eltolta ebből az irányból.

Beszélni kell kicsit a külcsínről és a színészeinkről is. A fényképezés nem rossz, de alapvetően semmi extra. Kicsit lehetett volna még szűrőzni a képet. Viszont pazarul van vágva. Majdnem két órás a film, de egy percre sem ül le. Az izgalmas jeleneteket sikerült totálisan feszültre vágni, a romantikusabb, humorosabb részek is működnek, szóval a rendezés-vágás ezen része korrekt. Azonban amitől igazán él a film, az Alexander Desplat elképesztően jó, kém-thriller zenéje. Ismerem az úriember munkásságát. Szoktam hallgatni otthon is. Ki merem jelenteni. Ez a fő műve. Nincs kérdés. Most pedig jöjjön mindenki kedvenc Benedeke. Valószínűleg sokan fogtok utálni érte, de szerintem az alakítása nem ér Oscar díjat. Jelölést igen, díjat nem. Ő az a fickó, akire gyakorlatilag a lehető legkisebb kockázat nélkül lehet, egy ilyen kissé törött lelkű, arrogáns, befordulós és mormogós karaktert osztani. Még a tévés karrierjében is ilyeneket hozott. Egyszóval, ez a szerep is tipikus Cumberbatch-es. Ezzel persze nem akarom az érdemeit kisebbíteni. Nagyon jót alakít a filmben. Sőt. Kiválót. Hiteles színészi játék. Nekem viszont az a gyanúm, hogy nem ez a karriercsúcsa még. Fogadni merek rá, hogy lesz ettől sokkal átlényegültebb, átalakultabb, az eddig látott színészi korlátain túlnyúló alakítása, ami sokkal jobban megérdemelt díjazás a mostani alakításától.

Összegzés: Teljesen helyénvaló, fogyasztható biopic. Izgalmas, szellemes, érzékeny és élvezetes film a Kódjátszma. Olykor szétesik a történet, és maszatol Alan identitásával is, valamint úgy érzi muszáj háborús filmnek is lennie. Témában érdeklődőknek, Cumberbatch-Knightley fanoknak ajánlom a filmet és tényleg figyeljetek Desplat zenéjére. Él tőle a mozi.

Értékelés: 8/10