Amerikai botrány
American Hustle
2013
David O' Russel nagyjából egy évtizede csak egy közepesnek nevezhető, hullámzó minőségű direktor volt. 2010-ben azonban Micky Ward legendáját felélesztve egy jobb horoggal kiütést mért a nézőkre. Ez volt a The Fighter, ami már komoly Oscar díjakat is hozott. Majd jött tavaly a Silver Linings Playbook, ami szintén pazarul sikerült. Sejteni lehetett, hogy Russel elkapta a fonalat, de hogy ennyire... Vitán felül egy igazi sztárrendező lett, akiért a fél szakma tapos jelenleg. Akinek a filmjeire nyugodtan be lehet ülni a moziba, mert nem ér csalódás bennünket. Sorban a harmadik remek filmjét hozta ki nemrég.
Göndör fürtjeim, de szépek...
Irving (C.Bale) és Sydney (Amy Adams) egy igazi szélhámos pár. Az amerikai kisemberek hitelképességét kihasználva harácsolnak maguknak vagyont. Egyik nap azonban a temperamentumos, és feltörekvő olasz rendőr DiMasso (Bradley Cooper) csapdába csalja őket. Választás elé állítja a párost: Ha segítenek tehetségükkel lefülelni pár korrupt politikust és maffiózót, szabadon engedi őket. Sydney-ék vállalják a küldetést és behízelgik magukat a mindenki által kedvelt Carmine polgármester (Jeremy Renner) kegyeibe, aki épp kaszinókat, szórakoztató központokat készül a kampánya idején építeni. Ez persze rengeteg maffiózót vonz be, így az FBI- mazsolázhat. Emellett Irving unatkozó, labilis idegzetű feleségét (Jennifer Lawrence) is kezelnie kell, mert a nő egy időzített bomba.
A történet nem hordoz magában igazán nagy izgalmat, és kifejezetten nagy tétet sem. Ezért próbálták jobban előtérbe helyezni a párok kapcsolatát, és Sydney életét. A hangsúly ebben a filmben a dialóguson, a kor hangulatán és az elképesztően pazar színészi alakításon van. Menjünk sorba: A párbeszédek végig szellemesek, értelmesek, talán a film első fele egy picit unalmasabb, és a 130 percet is erős túlzásnak éreztem, de lekötött végig. A kor hangulata megnyerő és ebben sem találunk hibát. A szereplők ruhája, haja, viselkedés jegyei, az autók, tárgyak, helyszínek mind a helyén vannak. A zenék választásában nekem Russel a legrokonszenvesebb forma jelenleg. Minden filmjében komoly hangsúlyt fektet a minőségi zeneválasztásra. Ebben legalább Tarantino mellé kell helyezni alaposságban. Sokszor a történetnek ad értelmet a zene.
Ha már előhoztam a történetet: Russel bevallotta, hogy nem igazán szereti az elbeszélő cselekményt filmjeiben. Kiválóan prezentálja az A.Hustle-ben a rendőr kapitány, aki többször kezd bele egy családi mesébe, amit DiMasso mindig félbeszakít, mondván totál másodlagos. Ebben nincs semmi hiba. Nem kell, hogy legyen egy masszív története a filmnek, amennyiben a hangulata elviszi. Itt elviszi. Bevallottan a színészekre koncentrált a rendező. Ehhez pedig ő nagyon ért. Bizonyítja a Fighterrel elhozott 2 mellékszereplői Oscar, és a Silver Linings-szal elhozott egy fődíj. Idén is lesz esélye, ugyanis a Bale-Adams-Lawrence-Cooper-Renner ötös az elmúlt évek legerősebb színészi teljesítményét hányja elénk. Nem tudom melyikük volt a húzó erő (Bale-re tippelek), de az tuti, hogy felhúzta a maradék négyes teljesítményét. Én gyakorlatilag biztosra veszem, hogy komoly jelöléseket fognak kapni. Egyesével nem térnék ki. Egyedül Lawrence kisasszonynál éreztem némi önismétlést a Napos oldal után, de pl. a takarítós szcénában megmutatta mekkora tehetség. Szerintem ő ma az a nőknél, mint DiCaprió a férfiaknál: Bármit eljátszani, hibátlanul. Kicsit el lehet veszteni olykor a fonalat egyébként a sok karakter és történés közepette. Azonban a végére minden kitisztul és még kapunk egy remek csavart, tanulságot, és egy teljesen korrekt, feelgood lezárást is.
Összegzés: David O' Russel ismét csinált egy remek filmet a kedvenc allstar színészeivel. Inkább az (improvizált) alakítások emlékezetesek, semmint a történet, de bátran ajánlom, hogy nézzétek meg, mert már maga a 20 kilót hízott Christian Bale, a göndör hajú pojáca Bradley Cooper és a végig melltartó nélkül parádézó Amy Adamy, J.Lawrence megér egy misét.
Értékelés: 8/10
