Receptre kellene felírni mindenkinek
2013. augusztus 22. írta: thedirector

Receptre kellene felírni mindenkinek

Mellékhatások


Side Effects
2013

side effects-20121221-72.jpg
Soderbergh rendezőről el lehet mondani, hogy jelenleg a legtermékenyebb rendezők közé tartozott. Azért a múlt idő, mert ez volt (állítólag) a direktor utolsó mozifilmje. Nagy kár volna, mert Steven megint leiskolázta a fél filmipart.

Zsánerhatások
Nagyon fura, de főleg ritka, mikor egy rendező sok műfajban is megállja a helyét. Márpedig Soderbergh lassan minden műfajban megmutatta, hogy kell rendezni. Ezúttal a thriller krimik világába kalauzol el bennünket. Sőt mondhatni megidézi a régmúlt erotikus thrillereit is. A Mellékhatások egy depressziós nőről, Emilyről (Rooney Mara) szól, aki nagymenő férje - Martin - (Channing Tatum) bebörtönzése után széthullik, majd a kiengedés után sem leli önmagát. Találkozik Doktor Banks-szel (Jude Law), aki felírja neki egy új, gyógyszert, amitől a nő fura mellékhatásokkal szembesül, majd alvajáró lesz és önkívületi állapotában megöl valakit. Itt felmerül Dr. Banks felelőssége is, hiszen ő írta fel a gyógyszert, így hát bizonyítania kell az igazát és ehhez szüksége van az agyilag még jobban széthullott Emilyre is. Nagyjából ennyi amit el lehet spoiler mentesen mondani a filmről. Bár a film külsőleg inkább régi, jól kidolgozott (hála Istennek) történetvezetést használ, a külső mondanivalója aktuális, hiszen megannyi gyógyszert adnak el az embernek, jól menő reklámokkal és hangzatos pátoszokkal.. Soderbergh is direkt erre állt rá. Pl. mikor egy menő +10000-es partin vannak, nem az autóval vagy a nyaralással menőznek, hanem gyógyszer tanácsokat adnak, osztanak meg a másikkal. A karakterek remekül kidolgozottak. Végülis négy nagy szereplő köré épül a történet. Martin (Tatum), Emily (Mara), Dr. Banks (Law) és Emily régi pszichiátere- Victoria - (Catherine Zeta Jones) köré. Egy ideig Emily/Mara mindenkit lenyűgöz, az összetört, kis magányos verébfiókaként, de a film egy bizonyos pontja után elkezdünk inkább Dr. Banks-szel foglalkozni. Soderbergh művi pontossággal irányítja a figyelmünket, egyik karakterről a másikra és bizony van miért figyelni, hiszen nem egy jellemű karakterekről beszélünk. Tényleg jól megírt, értelmes karakterek, akiket a színészek tökéletesen keltenek életre a vásznon. Mara-t, már a Social Networkben is szerettük, a Tetovált lányban imádtuk, és itt is bemutatja, miért lehet ő a legjobb fiatal színésznők egyike. Law pedig valahogy nagyon érzi ezeket a karaktereket és végre itt is rendkívülit alakít. Öröm nézni, ahogy későn kapcsol, mikor kezd szétesni az élete és  próbálja rendezni azt is és orvosi hírnevét is kimosni a mocsokból. A film ezekben a részekben kezd egyébként picit ellaposodni, de ahogy a történet kezd csavarodni, a film ismét sebességbe kapcsol, mi pedig száguldunk az eseményekkel.
side-effects2.jpg
Soderbergh szereti az ilyen típusú filmjeiben elszórni a bíráskodás magvait, valami aktuális gondra utalva. Az informátorban a korrupciót, a Fertőzésben a egészségügy tehetetlenségét, itt pedig a gyógyszeripart és beteg-orvos egyoldalú kapcsolatába. Szerencsére rendezőnk, nem áll senki oldalára. Igaz a film nem is nagyon akar nekünk alternatívákat nyújtani, hiszen miután a játékidő alatt néhányszor felborít minket a székünkből, nem tisztázza ki-kinek és mi-minek a mellékhatása. A cím emiatt is telitalálat. Még a audio-vizuális dolgokra kitérnék. Zeneileg a film lehengerlő, már aki szereti a szokatlan soundtrackeket. Thomas Newman csuklóból idézi meg a Social Network féle elbizonytalanító, agyba fúródó zajokat-zörejeket-dallamokat. Képi világ már nem ennyire rózsás. A szétfilterezett képet még meg is értem, hiszen olyan  színezetet ad a filmnek, mintha egy álomban, egy más világban lennénk, amit a fura beállítások csak erősítenek. Steril, tompa és minden elidegenítő, zaklatott és könnyű vele a széthullást érzékeltetni, de az, hogy ilyen buta módon variálták a mélység-élességet az már kevésbé volt tetszetős, még akkor is, ha dramaturgiailag esetleg megköveteli a film.

Összegzés: Ha tényleg ez Soderbergh utolsó munkája, akkor egyrészről sajnáljuk, mert az egyik legtehetségesebb stúdió rendező (ebből lett elege egyébként). Másrészről viszont ennél talán jobban nem is búcsúzhatott volna, hiszen a Mellékhatások egy végtelenül csavaros, szórakoztató, feszültséggel teli, értelmes thriller-krimi, amiben sokkal több dolog rejtőzik, mint amennyit magából kiad. Aktuális film minden elemében.

Értékelés: 8/10

A bejegyzés trackback címe:

https://filmertek.blog.hu/api/trackback/id/tr635471696

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása