De nem úgy Rocky! A Maflás kritikája
2013. március 02. írta: thedirector

De nem úgy Rocky! A Maflás kritikája

A maflás

Here Comes The Boom
2012

images.jpg
Aki régóta figyelemmel követi az oldalunkat, tudhatja, hogy a vígjátékok nem képzik szerves részét a kritikáinknak, ennek az oka főleg, hogy nem nevezhetőek vígjátékoknak. Ahhoz, hogy az legyen, viccesnek kell lennie és meg kell, hogy nevettessen. A A maflásnak ez sikerült.

Jobb horgos poén csattan
A történet, ahogy kell, nincsen túl cifrázva: Az amerikai iskolák egy része szenved a gazdasági nehézségek miatt,ezért főszereplő biosztanárunk (Kevin James), Scott barátját, a zenetanár Marty zenész csoportját is felszámolják. A lusta biosztanár megtudja, hogy a ketrecharccal, elegendő pénzt tudna szerezni, ahhoz, hogy az iskola megszerezze a pénzt és vissza tudja tenni pozíciójába a bohém zenetanárt. A film gerincét, igazából, az  adja, hogy a kissé kövér, lusta és elvarázsolt Scott, miként fejlődik, ehhez persze, bedobják a filmkészítés egyik legnagyobb kliséjét: Idegen környzetbe helyeznek egy oda nem illő alakot, mi pedig nézzük miként veti meg a lábát. A film poénjainak zömét pont ez a helyzet adja. Scott nehezen de nagy szívvel próbálja megvetni a lábát a profi bunyósok között és még marad ideje arra is, hogy beteljesítse plátói szerelmét a gyönyörű Salma Hayekkel. Hiába a jó poénok és elfogadható színészi játék (azért Kevin James továbbra sem egy klasszis). A történet gyakorlatilag az első konfliktus kiderültével kitalálható. Megfelelő időben jönnek a felkészülés pillanatai, a csavar, a betetőzés, ill. az összes morális döntés teljesen kiszámítható. Sajnos nem tudtuk elkerülni a testnedves poénokat, ill egy eléggé elcsépelt, felesleges tortadobálós jelenetet is. Hülyeségként hathat leírva, de egyáltalán nem komolyan vehető emberek ezek, még egy ilyen műfajban sem. Mondjuk ki na: dilettáns viselkedés. A bunyók viszont elég jól vannak vágva, komponálva és egyáltalán nem hatnak bugyutának. Érezzük azért az ütések súját, de ne gondolja senki, hogy ez egy igazi sportfilm.

Összegzés: Önálló ötletek nélkül, kiszámíthatóan készítette el Frank Coracci új filmjét, amely jobb mint a Gondozoo, de nagyon felületes, és szirupos, vannak benne jó poénok és a bunyók is jók, valamint a zene és a színészijáték is elfogadható egy ilyen filmben. Azért senki ne várjon csodát. Nem sok emeli ki a középszerűségből.

Értékelés: 6/10

A bejegyzés trackback címe:

https://filmertek.blog.hu/api/trackback/id/tr235112984

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

filmx1 2013.03.04. 15:36:34

Elkezdtem nézni a filmet, de kb. nagyed óra után befejeztem. Kevin James,Adam Sandler és Ben Stiller nagyon gyatra filmekben szerepelnek már egy jó ideje.. Ugyanazokon a sablonos "poénokon" építik fel a történeteket, ami 1-2 film esetében még tűrhető, de ugyanaz sorozatosan már szánalmas. Miért nem tudnak egy olyan vígjátékot letenni az asztalra amin nevetni is lehet, még sokadik újranézésre is? Franciáknál ezt megtudják csinálni, bár kár is őket egy Depardieuhöz vagy Jean Renohoz hasonlítani.. Sajnos Kevin Smith közbenjárása nélkül nem készül egy épkézláb amcsi vígjáték sem. Pff..

thedirector 2013.03.04. 21:39:16

Sajnos a kedves kommentelőnek igaza van. Nagyon közepes, de inkább gyatra vígjátékok készülnek. Mi a magunk részéről ezért írunk kevés kritikát, mert az időnk részét igyekezzük hasznos és magas színvonalon dolgozó filmekre szentelni, de olykor muszáj egy korlenyomatot adni az amerikai filmgyártás ezen "remekműveiről" is.
süti beállítások módosítása