Csizmás, a kandúr

Puss in Boots
2011

Tanmese következik: Építsünk fel egy remek történetű mesét(Shrek). Pakoljuk tele mellékszereplőkkel (Csizmás kandúr). Húzzunk le az alapfilmről annyit rókabőrt amennyi még ráfér az arcunkra, közben figyeljük a nézők reakcióit és akit láthatóan szeretnek, toljuk előtérbe. Mikor az alapfilm már megbukik, vegyük elő a közkedvelt mellékkaraktert és építsünk fel rá is egy filmet. Várjuk, ahogy megtelik a zsebünk dollármilliókkal. Üdv a Csizmás kandúr kritikában!

Halivúd tudja
A fenti "tanmese" sajnos nagyon is reális. Csizmás kandúr pontosan ezt az utat követte. Ez a fajta előre megtervezett stratégia tényleg említésre méltó és ha jó a film, még értékelendő is. Na most ez a film nem jó. Megpróbálnám összefoglalni a történetet, de olyan katyvaszt kaptunk, hogy nehéz. Szóval Csizmás, a kandúr a vadnyugat legrettegetebb banditája, akire igen komoly vérdíjat tűztek ki. Egyik esti italozása közben látómezejébe kerülnek bizonyos varázsbabok. Elmegy hát felkutatni, de egy másik bandita cicalány megakadályozza ebben  és itt kerül a képbe Tojás Tóbiás - Csizmás gyerekkori barátja - aki felajánlja segítségét a macskának, hogy együttes erővel, hárman szerezzék meg a babokat, amik mesés gazdagsághoz juttathatják őket. Tömören ennyi lenne a lényegi pontja. Eddig még csak laposakat pislogtam a film alatt és azt gondoltam, hogy el is fogok aludni rajta rohamosan, mert annyire érdektelen, de egy huszáros vágással felkeltették az  (nagyon kreatív) írók a figyelmem. Kapaszkodni: Ebben a westernes millőbe ágyazott érdektelen hülyeségbe a következő elemeket sikerült belepakolni: Jancsi és Juliska felnőtt edition, égigérő paszuly, Babszem Jankó, az aranytojást tojó tyúk és kedves mamája. Kortól, időtől, történettől független egymás mellé pakoltak bizonyos meséket, persze jól kiforgatva eredeti mivoltukból. Ami annó a Shrekben működött itt kínos feszengésbe csap át. A film egésze alatt érződik az öttlettelenség, az erőlködés, a történet mesélés hiánya és az igazi karakterek.

A tyúk vagy a tojás?
Ha már a történet és a kivitelezése kritikán aluli, abban bízhattunk volna, hogy a szereplők hozzák az elvárt szintet. Hiú ábránd volt ez is. Nem tudták megtölteni a karaktereket bájjal és élettel. Csizmásnak próbáltak egy latino gigollo-s igazi Banderasos jellemet kölcsönözni, de ez is inkább valami bohózatba csapott át. Nem azért, mert nem állt jól neki, hanem mert már megismertük anno és nem ilyennek. Ki lehet jelenteni, ez a karakter nem bír elcipelni a hátán egy 90 perces filmet. A cicalányt legalább eltalálták. Ő olyan szerethető (féle) jelenség a vásznon, akivel inkább azonosulnak a filmre beülő lány csemeték, mint a fiúk Csizmással. Aki az igazán arcon csapást produkálta nálam, az Tojás Tóbiás. Nem tudom szépíteni: Ez a karakter talán a legidiótább és legidegesítőbb, amit valaha láttam mesében. Beszélő, kardozó macska? Cool. Beszélő tahó ogre? Cool. Beszélő, kockás gatyás tojás? Awww. Minden mondata és megmozdulása agyalapi szamárköhögést váltott ki belőlem és még bakik sorát is lehet hozzá fűzni. Pl. a fő motívum: !SPOILER: mikor a hídon elesik és nem bír felkelni, elkapják. A végén ugyanilyen helyzetben felpattan mintha rugó lenne a.. a.. tojás alján.. SPOILER VÉGE! Még egy picit cincálom a filmet, mielőtt rátérnék a (kevés) pozitívumra. Szóval nyilván ez a mese gyerekeknek készült és mint ilyen, kell!KELL!!, hogy szolgáljon tanúlsággal. Na az nincs. Vártam, hogy valami legalább giccses nevelő célzatú magvas gondolatot kifacsarnak magukból az alkotók, de nem. Persze vannak csavarok, hősi tettek, meg minden, de az egésznek nincs egy jól felépített motivációs köre, amit magáénak érezhet az ember, vagy csak okulhat belőle (Rango). Azért akadt valami ami jó volt: A látvány és a képi világ. Itt azért érezhetően beletettek némi energiát  (talán túl sokat is) abba, hogy úgy nézzen ki, ahogy annak 2011-ben ki kell. (Persze a Verbinski féle Rangotól így is fényévekre). A zenére sem lehet panasz: latinos-spanyol taktusok némi western témára keverve. Jól szólt. Több pozitívumot nehéz felhozni.

Összegzés: Izzadságos, széthullot történet. Gyenge karakterek, és majdnem nulla tanulság, pazar látvánnyal. Kisgyerekeknek sem ajánlom, mert egyszerűen unalmas és nem lehet igazán azonosulni senkivel. Még egy vasárnap esti matinénak sem jó, Dreamworks-ék mégis jól megszedték magukat belőle. Reméljük folytatni azért nem fogják, de legalább adott egy jó alapanyagot Tojás Tóbiás kalandjához. Mellékszereplő a mellékszereplő filmben. We need to go deeper!

Értékelés: 3,5/10

Trailer: