Vizet az elefántnak

Water for Elephants
2011



Némi fenntartással vettem rá magam, hogy megnézzem ezt a filmet, ugyanis (nem szégyenlem leírni) utálom ezt a Robert Pattinsont. Nem csak azért mert az évtized egyik legsemmitmondóbb és filmes szempontból a béka feneke alatt álló szériájában szerepel (amit annyira sem méltatok, hogy a címét leírom), hanem mert nem tudom elviselni a gesztusait és a mimikáját. Folyamatosan az az érzésem van, hogy direkt valami bűzös anyagot (itt a fantáziátokra bízom, hogy mit) tolnak az orra alá, azért fintorog. Vagy csak a szerep büdös neki, én nem tudom. Attól a szériától talán én is fintorognék, de itt ez most alább hagyott. Konzekvencia: Filmben szerepet játszhatott, ami jó dolog egy színésznek, főleg ha még amúgy ügyes is.

A tanulás akkor sem volt leányálom
A film a 30-as években játszódik és egy fiú - Jacob (Pattinson) - kalandos életével ismerkedünk meg. Elit egyetemre jár, ahol állatorvosnak készül, ám egy sajnálatos esemény miatt kénytelen feladni a sikeresnek tűnő pályáját és elzarándkolni az Isten háta mögé és még onnan is messzebb. Közben belebotlik egy vándorcirkuszba, ahol hamar rájönnek, hogy a fiú tehetséges és ért az állatokhoz. Jacobra kiemelt figyelmet fordít a cirkusz vezetője August (C.Waltz), aki néha napján annyira kedves mint egy felbőszített köpködő kobra. Jacob figyelmét viszont az állatok mellett August fiatal neje, Marlena (R.Witherspoon) kelti fel. A két fiatal egymásba habarodása természetesen törvényszerű. A film lényegét emelett mégis egy állat - Rosie - az elefánt adja, aki a cirkusz fő attrakciója lesz az új körúton, a pénznek pedig dőlnie kell, mert a cirkusz nem áll anyagilag fényesen. Aztán amikor az elefánt nem óhajtja azt csinálni, amit kéne, Augustból előjön a vadállat és innentől a film már nem hagy semmi kétséget bennünk a végkifejlet felől. A mű kissé a Titanic testvér filmje is. Már a film elején is egy idős ember visszaemlékezéseit látjuk, plusz a két fiatal és egy gyűrűző katasztrófa. Az írók mindent elkövettek, hogy Jacobot (Pattinsont) egy igazi "jógyereknek" állítsák be és ez sajnos túlságosan is cukros. Elég lett volna, ha bennünk szépen kialakul, hogy milyen jellem, nem kellett volna ennyire sulykolni. Így picit olyan "Majd én megoldom, majd én megmentem, jelentkezem a hős címére" szóval lehetne még sorolni, hogy miért ő az AKI. Túl sok a jó tulajdonság, de mellé elfért volna még valami kis rossz is. Na mindegy. Waltz és Witherspoon is nagyon jók. Waltz hozza a szigorú, hirtelen haragú antihőst. Nála jobban eltalálták az arányokat, mert ő róla néha elhisszük azt, hogy jó is. Witherspoon meg csípőből hozza ezt a szerepet, bár nem is volt igazán nagy kihívás elé állítva. A helyszínek és a fényképezés első osztályú, nagyon szép jelentek vannak, és ami külön tetszett, hogy voltak benne újító szellemű beállítások (pl a sátor felállítás), amit egy ilyen romantikus drámában talán nem szokás elsütni. Az igazi vonzerő azonban James Newton Howard zenéje. Fantasztikus és nagyon sokban emeli a mű értékét. Talán kicsit hamar kezdtek a filmmel, én szerintem még egy kis felvezetés elfért volna, de ahogy gyűrűzik előre a történet egyre jobban belemelegedtek az írók és elrepült az a 2 óra. Továbbá plusz pontot írhatnak be az ellenőrzőbe, mert tökéletesen átadták a cirkusz hangulatát. Járnak kelnek a bohócok, artisták, súlyemelők. Sok sok állatot foglalkoztattak, korabeli ruhák, tárgyak, satöbbi.

Összegzés: Meglepően jól sikerült adaptáció, ami néhol picit sziruposabb a kelleténél, az eleje pedig döcögős, viszont számomra egy kellemes meglepetéssel (R.P színészkedése), jó zenével és pazar látvánnyal szolgált. Érdemes megnézni egy vasárnap délután.

Értékelés: 7/10

Trailer: