Megjött apuci

Daddy’s Home

2016

Sean Anders karrierje elég vegyes képet fest. A családi-vígjátékok műfajától nem igen akart eltávolodni és íróként-rendezőként olyan filmekben működött közre, mint az Apa ég, a Mr Popper pingvinjei, a Dumb és Dumber Kettyó vagy a Családi üzelmek. Vannak jobban sikerült darabok, na de azért nem forgatja meg egyik sem az embert a tengelye körül. Idei munkája szó szerint családi vígjáték.

Megjött, de kellett?

Azért ahhoz pofa kell, hogy másfél órát felhúzzanak egy primitív faszméregetésre. Mert bizony beszélhetünk itt a család fontosságáról, a szülői kötelességtudatról, az apai feladatokról vagy a le (nem) zárt kapcsolatokról. A film alapváza semmi más, minthogy ki miben jobb – esetünkben bénább – a másiknál. Ja, a sztori….Az annyi, hogy Brad (Will Ferrell) egy tipikus kisvárosi, nyugodt, inkább lúzer, mint nem mostohaapa, aki a helyi jazz rádióban dolgozik. A mostoha gyerekei ugyan elfogadják, de nem igazán szívlelik. Aztán, ahogy az lenni szokott(?) beköltözik a rég nem látott exférje Brad feleségének. Dusty (Mark Whalberg) igazi menő. Motorozik, duzzad az izomtól, megnyerő, ért mindenhez IS. Csak éppen nem tud korlátok között élni. A két férfi között a gyerekek kegyeiért megkezdődik a pömpös méregetés, mi pedig majd jól szórakozunk.

Értékeltem, hogy a film azért erősen tudott magán röhögni. Egyrészt a képtelen faszságokon, másrészt a tipikus pancser Ferrellen, és a tipikus macsó Whalbergen. Mind a ketten bőven túltolták, de ez így van jól. Ők ezeket a karaktereket hozzák csípőből. A show-t mégis Thomas Haden Church viszi. Komolyan, amikor feltűnik a mókás NDK-s pornó bajszával, minden sztorija kincset ér. Zseniális. Olykor azért a család terápiás gondolatok (az új férj olyan lett, mint az ex, a két apa közül végül egyik sem tűnik fényesnek, a nagy rivalizálás közepette épp csak az apai teendőket felejtik el) erősen kioltják a poénok élét. Főleg, hogy nincs is sok igazán kacagtató. Pár tahóság mellé szükségtelenül erőltetett volt pl. a rasszista vonulat. Amiért viszont meg kell emelnem a kalapom, hogy nagyrészt (sőt, visszaemlékezve talán teljesen) kerülték a pisi-kaka-ondó poénokat.

Összegzés: Ártalmatlan, egyenletlen, bődületes marhaságra és képtelen (alap) szituációra felhúzott másfél órás móka. Egy másnapos vasárnap délutánra jó lehet, de remélhetőleg lesz ennél sokkal jobb vígjáték idénre. Reméljük például a hamarosan érkező Nice Guys.