A tanári szoba

Das Lehrerzimmer

2023

Hú, időről időre nem bánom, ha megforgatják a kést az emberben, főleg ha belevonják a gyerekeket. Meredten bámultam 2013-ban, mikor Mads Mikkelsent gyanúsították gyerekmolesztálással a Vadászat című filmben. A németek idei Oscar nevezettje nem ennyire sokkoló darab, de mindenképpen jó pár gyomrossal fel fog érni, ráadásul egy olyan globális üzenete van, amit sok millió ember érez majd magáénak.

Nem nagy truváj kitalálni, hogy Ilker Catak filmje érinti az oktatást, még pontosabban mondva a bukdácsoló, megzabolázhatatlan oktatási rendszert. Nem, nem a magyar rendszerről van szó. A sokak szerint jobb német oktatásról van most szó. Carla Nowak fiatal kora ellenére (Leonie Benesch csodálatos!) igen jól tartja meg az óráit. Rutinosan, játékosan, csillogó szemmel és – lengyel bevándorló mivolta miatt – kettőzött erővel dolgozik. Az iskolában sokadik alkalommal történnek lopások. A gyerekekre terelődve a gyanú, egyre hidegebbé válik a viszony diákok-szülők-tanárok között, komoly táptalajt elhintve a rasszista előítéleteknek, meghurcolásoknak. Carla megunja és titokban felvételt készít. A felvételt ugyan nem használhatja, és nem is teljesen kivehető az elkövető de megpróbálja a rajta szereplővel rendezni a kérdést, aki sértettségéből adódóan nem ismeri el a bűnét. A helyzet elburjánzik és rövidesen nem az a kérdés, hogy milyen tanár és milyen az igazságérzete, hanem, hogy milyen ember és meddig tűri a megaláztatást.

Kár lenne tovább kerülgetni az elefántot a szobában: Ez a film rettenetesen telitalálat. Catak nem kezdi el felmentegetni sem a szülőket, s főleg nem a gyerekeket. Megmutatja milyen zsarnoki lélek is tud lenni egy gyerek, ha elmegy a falig. Mennyire össze tud zárni a vezetőség, hogy védje a mundér becsületét, holott a napnál is világosabb, hogy mi történik. Eléggé realista képet fest le egyébként a történtekről a rendező. Mindenki és minden olyan hiteles, ahogy azt gondoljuk. A gyerekszínészek is tökéletesek és Benesch egyszerre törékeny és nagyon makacs, magas erkölcsiségű kisugárzása is viszi az amúgy nem hosszú, alig 90 perces filmet a finálééig, ahol mostanában divatos módon nincs erkölcsi megváltás, sem megnyugtató lezárás.

Összegzés: Semmi esélye sincsen az idegennyelvű jelöltek között, mert azt lemeccseli egymás között a Past Lives és az Anatomy of Fall, de ezt a filmet látni kell. A gyerekeket az iskola életre neveli. Az, hogy a világ jelenleg egy háborús övezet és a gyerekek így kvázi katonának nevelődnek (átvitt értelemben persze), pontosan megmutatja, a lyukakat a rendszerben.