Álomország
Slumberland
2022
Francis Lawrence, aki már olyan egészen jól sikerült filmeket (is) vitt vászonra, mint a Legenda vagyok, A Vizet az elefántnak, vagy a második Éhezők viadala, most kapott egy kis lóvét a Netflixtől, hogy dobjon már egy őszi nagy szenzációt össze. Ez lett (lehetett volna) az Álomország. Nemo édesapjával egy világítótoronyban éli kvázi az életét. Mikor az apa kap egy vészjelzést a tengeren, kihajózik és soha többé nem tér vissza. Aztán megjelenik egy törvényenkívüli (Jason Momoa) egy Álomország nevű helyről, ahova vissza kéne térni, hogy megkeressék apát, de ehhez álmokon és rémálmok rétegein kell keresztülmenniük. Minden nagy, izmos akciósztárnak úgy látszik eljön az idő a karrierjében, mikor kell egy Gorilla bácsi (Diesel), Fogtündér (Johnson), Ovizsaru (Swarzenegger) vagy Kémecském (Bautista). Vagyis egy családbarátra fazonírozott, a karakterük tekintetében disszonáns film. Momoának ez az Álomország lett. Az ugyan látszik, hogy szórták rá a pénzt a NF-né (jól is néz ki), a hírek szerint 150m körül lett a vége. Szépen, ütemesen halad a film, csak közben elfelejt szórakoztató lenni. Néha konkrétan unalmasnak mondanám, pedig a mostanság divatos két órát nem éri el. Momoa pedig érezhetően egyik lábáról a másikra billeg, hogy valamit kihozzon ebből a gyenge karakterből, de csak szenved és ripacskodik. A többiekhez képest egyáltalán nem érzik a komikumot, pedig szerintem tehetségesebb színész, mint a fent felsoroltak közül néhányan. Amikor szívet növeszt a film nagyon működik, Lawrence pedig jó rendező, de ez most nem sokkal futotta többre a tisztes középszernél.
Amszterdam
Amsterdam
2022
Vannak olyan filmek, amiknek az elkészülte papíron minimum garancia a sikerre. David O’ Russell a 2010-es években sikert sikerre halmozott. Oscart hozott Melissa Leonak, Chrstian Balenek, Jennifer Lawrencenek. Egy rakás jelölést (többek között Robert De Nironak, Amy Adamsnak és pl Bradley Coopernek). A 2015-ös közepesen érdekes Joy óta nem jelentkezett új filmmel, de 2022-ben robbant a hír. Giga sztárparádéval jön az Amszterdam. Visszatér megint Christian Bale (akivel már harmadszor dolgoztak együtt) és Robert De Niro. Új belépőként itt van Margot Robbie, John David Washington, Rami Malek, Anya-Taylor Joy, Michael Shannon, Chris Rock, Mike Myers, Zoe Saldana, Taylor Swift, Timothy Oliphant stb…A büdzsét is megküldték majd 100 millióval (gondolom azért tejelni kellett ennyi sztárnak). Russell pedig jó szokásához híven sok improval, közben kitalált storylineokkal színesítette a végeredményt. És hogy milyen lett ez a végeredmény? Legfinomabban mondva is kaotikus. Olyan, mintha egy libikókázás közben kellene beszélni valakivel és amikor te vagy fent nem hallod, ő mit mond lentről és így válaszolgattok egymásnak. Sűrűn váltunk térben, időben. A karakterek motiváció hihetetlenek, néha úgy beszélnek, mint ember soha. Máskor pedig fifikásan okos és értelmes (pl a gyógyszerfüggő narrátor az egész filmet képes zárójelbe tenni). A színészek próbálják élvezni, amiben vannak, de nem vagyok benne biztos, hogy mindig értették is, mit kér tőlük a rendező. Bale ugyan szépen és élvezettel játszik, de Washington esetében érezhető, hogy fogalma sincs mit kell alakítson. A többieknek sem jut túl sok nagy jelenet, de alapvetően a casting rendben van. A rendezés is terjengős és unalmas. Kicsit, mint az American Hustle egy nívóval lentebbi kistesója, amikor is nem tud mit kezdeni a 134 percéve. Daniel Pemberton zenéje zseniális, és amikor eltalálja a jeleneteit a film, akkor nagyon érződik, hogy egy tehetséges rendező készítette. Máskor meg mint egy amatőr. Mondom én, a klasszikus libikóka film. Odáig nem merészkednék, hogy ez vet véget Russell karrierjének, de az biztos, hogy ennyi pénzzel és ennyi színésszel most dolgozott utoljára, akkora bukás lett az Amszterdam.
