Harry Potter és a bölcsek köve

Harry Potter and The Sorcerers Stone

2001

1997-ben megjelent egy gyermekkönyv egy bizonyos J.K.Rowling eladósodott írónő tollából, amely abban az évben még nem, de a következő években, évtizedekben az egész világot átformálta. A kis sebhelyes homlokú varázsló mind a könyvekben, mind a filmvásznon előttünk nőtt fel. Mi most ugye utóbbiról fogunk beszélni, amelynek első állomása 2001 Karácsonya volt. Ekkor jelent meg ugyanis a Bölcsek köve alcímre keresztelt első Chris Colombus film.

Nem volt ám mindig magától értetődő az, hogy a Msr. Doubtfire-ral és Reszkessetek betörőkkel körülrajongott Colombus készítheti el a(z) első (kettő) filmet. Kezdetben a Warner Terry Gilliamet akarta, aki végül visszadobta a projektet, hogy „A Warner úgyis szétvagdalná és beleugatna mindenbe”. De felmerült Mike Newell is (aki végül a negyedik részt rendezte meg). Még a produceri teendőket ellátó David Heyman is sokáig az alsó polcon porosította a könyvet. Végül mikor úgy döntött, hogy van itt valami „izgalmas”, és elkezdték készíteni a filmet, a látványtervezővel közösen bevonták Rowlingot is, hogy „miként gondolná el Roxfort elrendezését?”az írónő elég tűpontos skiccet rajzolt, ami segítségül volt a többi film esetében is. Az írónőt egyébként nem csak ebbe, hanem a scriptbe is bevonták és szerették volna, ha szerves része lesz az elkészítésben, tanácsokkal láthatta el a forgatókönyvet. Elég sokat engedett egyébként, kivéve azt az „apróságot”, hogy a színészeknek briteknek kell lenniük.

Daniel Radcliffet elég nehezen nyerték meg egyébként. Colombust (aki egy színházi előadáson figyelt fel a fiúra) kapásból elküldték, de Heyman addig udvarolt, míg szigorú feltételekkel, de a szülei engedték, hogy elvállalja. A Hermionet játszó Emma Watson tökéletes volt a szerepre, de túl szépnek találták a megírt karakterhez képest. Ezt később egy kis fazonírozással oldották meg. Colombus remekül látta el egyébként az abszolút nem túl könnyű feladatot. A gyermek és ifjúsági filmjeiről ismert rendező remekül ért a gyermeki lélekhez, jól instruálja a fiatalokat. Elbír egy kicsit nagyobb költségvetéssel és úgy rendszerint ügyel rá, hogy a szakma krémjeivel dolgozhasson (legalább is ekkor még így volt). Még úgy is kockáztatott, hogy az ekkor még sokak számára ismeretlen karakterekre, ismert színészeket osztott: Alan Rickman, Maggie Smith, Robbie Coltrane, John Hurt, Richard Griffits mind körül udvarolt sztároknak számítottak.

Nem aprózták el egyébként a filmet sem. Megszórták egy komolyabb büdzsével. A mai szinten sem kevésnek számító 125 millió dollárra keresett 1 milliárdot mára. Ez még csak az őrület első állomása volt. Colombusék egyébként elég szolgai módon forgatták le a mozit. A könyvet gyakorlatilag egy az egyben felhasználták, gyakran szóról szóra, jelentről jelenetre. Így a kb 220 oldalra jutott 160 perc. Emiatt egyébként elég sokat támadják a filmet is. Ennek kiküszöbölésére kellett várni még 2,5 évet, amikor is bemutatták a könyvtől kicsit jobban eltávolodó, szabadosabb Azkabani foglyot a nyilván sokkal tehetségesebb, művészibb és nem iparosi beállítottságú Cuarón filmjéig.

A sztorira kár kitérni, valószínűleg barlangban élt, aki nem tudja miről szól, vagy nem látta a filmet. De, ha van ilyen, akkor azonnal nyomás megnézni! Filmként milyen a Bölcsek köve? Colombus készített egy filmet rajongóknak egy rajongótól. Ezzel lehet a legérzékletesebben megmutatni az erényeit és hibáit. Bár kevés CGI-t használtak, ami van elég gáz. Már akkor is leugrott a képernyőről. (Kvidiccs meccs) Viszont elég sok mechanikus eszközt, filmtrükköt, megépített díszletet használtak, ami sokkal jobb elmélyedést biztosít. Nagy felelősség volt egy első (alapozó) részt elkészíteni, de remekül tette le az alappilléreket. A karakterek és a casting hibátlan. Bár hosszú a film, egyáltalán nem érződik annak. Folyamatosan jönnek az új kalandok, csavarok, érdekességek. A ritmusa egyenletes. John Williams ismét készített egy zenei alapművet az amúgy sem túl szegényes életművébe. Colombus rendezése fókuszált, noha sok sok helyen el tudta volna rontani. Remekül játszik vizuálisan is a film. Sokszor szépen, képekkel mutatja be az elszigeteltséget, a kisebbség-kitaszítottság érzetét. Különleges atmoszférát képes ezzel biztosítani.

Összegzés: Egy diadalmenet első állomása, amely majdnem hibátlan lett. Olyan fantasy világot indított el, amely még a mai napig is nyomtatja a dollárt a Warnernek. Nem hiába készül most épp videójáték, 20 éves karakter összeülős, dumálós doku. Új Spinoff film (Legendás lények) és még tervezgetnek a színdarabból készült új filmet meg tv sorozatot is. Azt nem mondom, hogy ez mind ennek a filmnek köszönhető. De az biztos, ha ez nem ilyen atombiztos pontja a sorozatnak és elbukik, lehet minden bukik. Akkor pedig egy nagyon nagyon jó fantasy filmsorozattal lennénk szegényebbek. Szóval köszönjük Warner és Chris Colombus. Isten éltesse a filmet!