A kedvenc marslakóm
2015. október 03. írta: thedirector

A kedvenc marslakóm

A mentőakció

The Martian

2015

mart1.jpg

Bizisten olyan jóleső nosztalgia kapott el A marsit (bocskó’ nálam ez a film örökké A marsi néven fog futni) kapcsán, hogy menthetetlenül végig mosolyogtam mind a 140 percét.

Kedvenc marslakóm

Matt Damon ugyanott folytatja, ahol egy éve abbahagyta. Megint egyedül egy idegen bolygón, szkafanderben. Jessica Chastain szintén. Ám ezúttal nem az apját várja vissza, hanem a barátját próbálja menteni. Természetesen a Csillagok között-re gondoltam a fenti sorokkal. Aztán itt van Jeff Daniels, aki 16 év után megint egy Marssal kapcsolatos moziban szerepel (Kedvenc marslakóm). Végül a 78 éves (Jézusom) Ridley Scott rendezőistenség, aki megint rendesen odapörkölt a scifi műfajnak az Alien és a Szárnyas fejvadász után (itt kompenzálom azt a kedves kommentelőt, aki a múltkor hiányolta a filmet)

mart.jpg

Az igazán nagy köszönet azonban két embernek jár. Andy Weir-nek, akinek a The Martian című regényét Drew Goddard forgatókönyvíró pazarul adaptálta. Aki nem ismerné a könyv történetét annak álljon itt egy rövid történeti összegzés: Mark Watney (Matt Damon) és öt társa a Marson végeznek kutatást, amikor váratlanul vihar tör ki. A menekülésben a férfi balesetet szenved, míg a többiek halottnak hiszik és elhúzzák a csíkot a bolygóról. A NASA bejelenti, hogy a kutató elhunyt. Mark viszont később magához tér. Botanikus és mérnök lévén elkezdi számolgatni a lehetőségeit, esélyeit. Végül sikerül felvennie a kapcsolatot a NASA-val, akik megpróbálják megmenteni.

mar5.jpg

A marsi egy modern Robinson Cruseo scifibe ágyazva. A férfinek egyedül kell boldogulnia egy idegen bolygón. Jól jön neki botanikusi végzettsége és sokszor mérnöki tudására is szükség lesz. Matt Damon eleinte nem akarta elvállalni a főszerepet, a bevezetőben írt okok miatt, ám – állítólag – Scott azzal győzte meg, hogy „Szállj be! Kurva jó lesz”. Damonnál pedig keresve sem lehetne jobb főszereplőt találni. Oké. Ez közhelyesnek hangzik, de higgyétek el. Minden zseni vénája és már már MacGyveresen zavaró kombinálása ellenére is teljesen a hétköznapok embere. Cinikus humorérzékét nagyjából percenként csillogtatja meg. De nem egy piedesztálra emelt tipikus hős. Pont ellenkezőleg. Hibázik, fél, zavarba jön, de ugyanakkor megnyerő, bátor és egy kicsit persze őrült is. Nagyon sok múlt a castingon, de bejött. Damon egyedül is vinné a pálmát, de szerencsére a többiek: Chastain, Daniels, Pena, Sean Bean stb.. is hozzák a kötelezőt.

themartian-10.jpg

A humora, karakterei tehát működnek a filmnek, de hát mégis egy tudományos fantasztikus filmről beszélünk, tehát kell legyen látvány és tudomány is. Kapunk is jócskán mind a kettőből. Egyrészt legyünk büszkék, mert hát félig meddig hazánk „fia” is ez a film, hiszen egy jelentős részét nálunk forgatták (nem a Marson játszódó részeket, azokat Jordánia helyettesíti). A látványa csodás, Ridley-től nem is vártunk mást, azonban ezen a ponton a tavalyi Csillagok között és az azelőtti Gravitáció is jobban teljesített. Az izgalomra és jelenetekre azonban A marsi esetében sem igazán panaszkodhatunk. A tudományos részét egy az egyben átemelte Goddard. Aki nem csípi a scifi ezen ágát, az relatíve sokat fog unatkozni a film ilyen jeleneteiben, mert itt bizony elég sokszor pofázzák a tudományos szöveget, aminek megértése nélkül is élvezhető és érthető a film, ám bizonyos ponton könnyű elveszteni a fonalat, de még inkább egy csomó filmet emelő faktortól elesik a néző.

mar7.png

Zeneileg jó poén, hogy egyedüli cd-je Marknak, a legénység parancsnokának 70-es évekbeli „kedvenc disco slágereim”válogatása Donna Summeres-től, ABBA-stól, amit hallgathatunk mi is. Apropó. Mekkora köcsögség volt benyomni a legfázósabb jelenetbe a Hot Stuff-ot. Értékeltem volna, hogy Goddard egy kicsit középtájt élvezetesebb formában mutatja a NASA működését, mert bizony volt egy két billegő jelenet.

Összegzés: Noha már október van, ez inkább nyári mozi film, és bizony fel is törölte volna a padlót az idei felhozatallal. Feszesre vágott, kitűnően megírt és megrendezett családi scifi-kaland bőven a nagyközönségnek szánt fajtából. Nem lehet nem szurkolni Watney-nak (még, ha nem is igen hagy kétségét a film a végével kapcsolatban), nem lehet nem szeretni a történetét és karaktereit és nem lehet unatkozni rajta. Ezt a történet azt hiszem ennél jobban senki sem tudta volna vászonra kanyarintani.

Értékelés: 8,5/10

A bejegyzés trackback címe:

https://filmertek.blog.hu/api/trackback/id/tr367886498

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása