Augusztus Oklahomában
August: Osage County
2013
Tavaly volt minden, amit csak fel lehet vonultatni dráma kategóriában. Volt széthullott idegzetű 40-es, volt pedofíliával vádolt óvóbácsi, rákos kislány drámája, egyedül talán a család elidegenedése, utálata hiányzott. Ezt az űrt pótolja az Augusztus Oklahomában.
Pokoli család
Nem bonyolult film az A.O. Egy iszákos apa és egy szájrákos anya kezdésként megalapozza a hangulatot. Mikor az apa eltűnik, a kattant, gyógyszerfüggő anyuka összetereli a családot, hogy eltöltsenek "kellemesen" egy hétvégét a napsütéses Oklahomai elszigetelt családi kúriában. A film tulajdonképpen egy színdarabként is felfogható (és eredetileg az is), hiszen színészeink nem nagyon mozdulnak ki közegükből. A 2 óra játékidő alatt zömében a házban vagy annak környékén tartózkodik közeli-távoli rokon, unoka, lány, sógor stb... A "színdarab" arról szól, hogy régi sérelmeket, haragot, feszültséget és bánatot miként tudunk jobban a felszínre hozni és átragasztani a másikra. Látjuk, hogy milyen mikor egymást képesek vérrokonok megnyomorítani, lelki törést okozni a másiknak. Pazar metafora, hogy az író több generációt is bedobott a darabba, így a nagyika viselkedése miként hat ki a gyerekére, unokájára stb.. Van itt minden: kétségbeesett család összetartás, férj visszaszerző hadművelet, féltékenység, ki-kit szeret és miért? kérdés. Egyszóval mindent felhoznak a család negatív oldaláról, amit csak fel lehet.
Az A.O-ban leginkább a The Fighter családi feszültségeinek legjobb pillanatait idézi. Nincsen igazán melodráma, a giccs egy pillanatig szóba sem kerül, mint lehetséges formula. Sőt! Kissé zavaró is volt, hogy - az amúgy túlnyújtott játékidőben - nincs igazán felszabadult pillanata. Olyan volt végig, mint egy tályog az ínyünkön, amely feszít és feszít, de letelt a két óra és nem pattant ki. Nem könnyebbültünk meg. Nincsen pedig semmi észveszejtő filmnyelvi eleme. Talán túlzottan is egyszerűen és közérthetően fogalmaz az író, mégis annyira mély és kietlen minden pillanata. Nem jut két veszekedésre egy megnyugvás vagy egy boldog pillanat, csupán segít kibontani egy következő feszültséget, emiatt nehezen nézhető és lélekőrlő film.
Az egyedüli talán viccesnek mondható jeleneteket a szájrákos, film kedvéért majdnem kopaszra borotvált Meryl Streep hozta. Persze ő sem harsány, csak a fanyar és cinikus humora kissé megszakítja a depressziót. Róla nem kell különösen írni, akinek 18 Oscar és legalább ugyanennyi Golden Globe jelölése van, arról nem kívánok mit írni. Talán annyit, hogy sosem ereszkedett még ennyire a rosszindulat mocsarába le, és nem alakított ennyire szétesett karaktert, de ő ezt is tökéletesen hozza. A színésznő szónál ő a képi illusztráció a szótárban és vitának itt helye nincs. Julia Roberts is megmutatta, hogy azért ő sem véletlen elit kategóriás művésznő. Ketten Streep-pel nagyon jó párost hoztak az egymást utáló anya-lánya szerepében. A többi mellékszerepben felbukkanó sztárra sincs panasz. Benedict Cumberbatch, Juliette Lewis, Ewan McGregor is ízléses alakítást nyújt, a görcs legkisebb jele nélkül.
Összegzés: Végig gondosan kézben tartott kegyetlenül cinikus és mély családi dráma az Augusztus Oklahomában, ahol láthatjuk, hogy milyen az, mikor embereket a gének kötnek egymáshoz és nem a szeretet . Kép szerkesztésileg, színészvezetésileg remek film. Az alakítások - hála a sztárok sokaságának - kifogástalanok szóval nagyon rendben van a film.
Értékelés: 8/10