Az igazság bajnokai

Retfærdighedens ryttere

2021.

Anders Thomas Jensen nem sűrűn jelentkezik filmmel. Legutóbb majdnem 6 éve a Férfiak és csirkékkel. A hihetetlen szar cím ne riasszon el senkit. AZ igazság bajnokai lehet az év filmje lesz.

Miután egy ilyen erős felütéssel talán megcsináltam a kedveteket, lehet hamar el is fogom venni, mert Jensen nem szokott túlságosan egyenesen fogalmazni, pláne nem cövekel le egy műfaj mellett. Akár filmeken belül is vált stílust. Az Ádám almáit vagy a Zöld henteseket aki látta, nagyjából tudja, hogy itt milyen fekete humorú, szinte már szürreális kaland várható a favoritjával, Mads Mikkelsennel felvértezve.

Az öreg Mads elég jó sorozatot fut. Tavaly a Druk-kal megnyerte a legjobb Nemzetközi fim Oscart. Mármint nyilván nem ő nyerte, csak az ő főszerepével nyerte meg a film. Ezúttal nem fogja, mert ez a film sokkal szűkebb rétegnek szól és befogadhatósága is más, de ettől legalább annyira jó ez is. A történet szerint Markus (Mikkelsen) hazatér Dániába, mert a felesége elhunyt egy vonat balesetben és a lánya is megsérült. A nyilvánvalóan nagyon erőszakos és traumáktól szenvedő férfinek egy nap vendégei lesznek: Egy statisztikus és két barátja közli vele, hogy ők is a vonaton vannak és úgy gondolják, hogy nem sima baleset volt, hanem egy precízen kitervelt terrorcselekmény, ami a felesége életét követelte. A katona és a három cimbora fegyvert fog és elkezdik kinyomozni a történteket és megkeresni a felelőst.

Nehéz megfogni, hogy mitől is jó a film. Ami előnye az ilyen Jensen filmeknek, az lehet a hátránya is így egy kalap alá fogom venni. Hihetetlen abszurd szituációkba keveredő félnótások és a társadalom peremére került, meg nem értettet emberek. Borzasztó sok szöveg és túlírt dialógusok, amik egyre nagyobb blődségbe kezdenek átmenni, úgy, hogy mégis minden egyes jelenete súlyosan alá van húzva. Érthető, logikus és mégis kiszámíthatóságának ellenére is meglepően fordulatos és csavaros (ezt most főleg a pillangóhatással váltja ki a rendező). Ebből is látszik, hogy mennyire ellentmondásokkal teli alkotás, amire Anders Thomas Jensen a legkéjesebb örömmel pakolja fel a film rétegeit. Nem igazán hiszem, hogy van itt általánosan középút. Vagy valakinek bejön ez a fajta stílus és imádja, vagy a 20.perc után már idegesíti és kikapcsolja. Meg Mikkelsen sem itt játssza a legnagyobbat, de elképzelhetetlen lenne egy ilyen film mással. Amikor össze kell törnie akkor elhiszed neki, hogy összetört, amikor percekig nem szól senkihez, hanem random fejbe lő valakit, az is dermesztő. Erőszakos a film, ezt kár tagadni, de nem öncélúan. Sőt néha még az erőszakos jelenetek is fekete humorral átitatottak.

Összegzés: Hihetetlen milyen szériát tolnak a Dánok. Ismét egy brutálisan kemény gyomrost oszt ki, úgy, hogy előtte még nem a fájdalomtól, hanem a nevetéstől fogtad a hasad. Elképesztő stíluskavalkád. Mást nem is vártunk Jensentől. Hibátlan sorsdráma, tragikomédia, akciófilm. Nagyon erősen az év alkotása díj jelölt és csak azért nem adok magasabb pontot, mert úgy érzem pár év múlva a rendező még képes lesz erre is rátenni egy lapáttal.