Spectre - A Fantom visszatér
Spectre
2015
2012-ben amennyire beleszerelmesedtem a Skyfall-ba, olyan brutális erővel józanított ki, az, hogy a Spectre-t szinte az összes létező helyen lehúzták. Még a nagyon elvakult fanok is elismerték, hogy mellé ment a film. Így hagytam pihenni. Most mégis a megnézése mellett döntöttem.
Visszatér?
Pedig 3 évig epekedve vártam az új 007-es részt. Komolyan, még az év legvárósabb 10 filmjébe is beleszuszakoltam. 152 perccel később azt kell mondjam James Bondnak James Bond ez a film is, csak nem olyan. Szinte ordít, hogy a filmben mindenki azért tért vissza, hogy felvegye a lét, letudja a munkát és szórakozzon utoljára egy nagyot. Daniel Craig a Skyfall mogorva, oda-oda böffentek ügynökét le(vissza)cserélte a pimasz, mosolygós, egymondatosokat puffogtató akcióhősre. Sam Mendes pedig, hogy ne unja el magát 30 percenként eltapsol 40 millió dodót egy akciójelenetre. Nem mondom, kegyetlen szépen, dinamikusan van rendezve, de a külsőségeken túltekintve rohad belülről az egész film.
A történet faék egyszerű: James üzenetet kap, hogy keresse fel X-et, aki majd felfedi egy titkos szervezet működését, ami kihat a férfi egész életére. Eközben az új Nemzetbiztonsági Központ ügynöke megpróbálja ellehetetleníteni és maximálisan megfigyelni a 007-est, így egyre nehezebb helyzetben találja magát. Hála Istennek ott vannak a segítői Q (Ben Whishaw), Moneypenny (Naomi Harris) és M (Ralph Fiennes) képében. Pluszban egykori ellenségének a lánya, Madeleine (Léa Seydoux), aki a kulcs lehet a Spectre megfejtéséhez.
A film első 1-1,5 órája még úgy, ahogy működik is. Adott a rejtély, a misztikus megfoghatatlan ellenség, a poénok és az akció jelenetek csak úgy záporoznak. Akinek a Skyfall túl sötét és nyomasztó volt, most örülhet, mert megint van poénos kütyüzés, "a nevem Bond"-ozás, vodka martinizés és már már fantasyba illő akció szcénák. Ezeken túl lehet jutni, hisz sajátosságai voltak a frencsájznak. A film a történetmesélésen hasal el. Egészen konkrétan nincs történetvezetés. Akármi történik, nem azért történik, mert Jamesék tudatosan jutnak el valahova, vagy oldanak meg dolgokat, hanem mert az írók (egészen pontosan 7 db!!) az egészet csak úgy odarendezik. Minden véletlenszerű. Egy sikátorban mindig ott az ellenség, egy autópályán simán feltűnik mögöttük, még egy kicseszett 200-zal robogó vonaton is. Ésszerűtlen fordulatok, események láncolatai vékonyan összedolgozva.
Ki kell mondani James sosem volt még ennyire irritáló. Daniel Craig szerintem már itt tudta, hogy a büdös életben nem akar még éveket erre az egy szerepre áldozni és utoljára megpróbálta széttrollkodni a filmet. Léa Seydoux-val egyszerűen nem működik a kémia. Semmi dögös nőiesség nincs benne. Amikor előadta, hogy neki bizony nem kell James, azt úgy sikerült, mint szűz kislánynak a gimis suli diszkóban aki alá jól alányúlnak és nem tudja hogy most ordítson vagy nyögjön, de legalább megpróbál hangos lenni. A rejtély szál konkrétan nincs kibontva, az meg hagyján, hogy a főellenség Chris Waltz ismét ugyanazt a tenyérbemászó pofát hozza, mint MINDEN eddig filmjében. Komolyan becsuktam a szemem és a hangjára, simán Hans Landa ugrott be vagy Schultz. Dave Bautista, mint csatlós pedig egészen konkrétan a valaha megírt legsótlanabb karakter. 2 dolgot nem tudsz elmondani róla.
Összegzés: Majdnem minden téren iszonyatos visszalépés a Spectre az elődökhöz. Meg merem kockáztatni, hogy az ezerszer megköpködött Quantum csendje is jobb film, mint ez. Az akcióra, humorra nincs panasz. Jó színészek vannak benne, akik relatíve jól is játszanak. Érződik az elköltött 300 millió is, de szagtalan, színtelen rutinmunka, amivel Sam Mendes és Craig is jól akart keresni. Méltatlan lezárása egy nagyszerű sorozatnak. Új színészt és új rendezőt!
Értékelés: 6/10
