Ígéret földje
Promised land
2012
https://www.facebook.com/filmertek
Gus Van Sant és Matt Damon kollaborációjából született már nagy pillanata a filmtörténelemnek. Ékes példája a néhány hónapja általunk is kritika tárgyát képző Good Will Hunting. Most itt van újra a páros (igaz a GWH-t Ben Affleck is jegyzi forgatókönyvíróként), de a korábbi minőséget ezúttal megközelíteni sem sikerült.
Propaganda land
Értetlenül állok a dolog előtt. Ez a film akkor is egy középszerű tucat lenne, ha nem Gus Van Sant jegyezné. Sant ritka érzékkel megáldott, mondhatni kísérletező filmes, aki olykor betalál filmjével, máskor viszont simán elvész az éterben. Az Ígéret földje azonban más. Oktondi módon, elképesztően szép érzék nélküli amatőr filmesekre jellemző eszközökkel elkészített letagadhatatlan propaganda alkotás. Steve (Matt Damon) egy gázkitermelő cég ügynökeként jut el társával Sueval (Frances McDormand) egy mezőgazdasággal foglalkozó kis koszfészekbe, ugyanis a város alatt több milliós üzlet húzódik, gáz formájában. Az ő dolguk, hogy ajánlatot tegyenek a helyieknek pénz formájában, hogy kinyerhessék az értéket. Amikor egy helyi akadékoskodó értelmiségi, rávilágít, hogy milyen veszélyeket is rejt magában az eljárás a gazdasági válság súlytotta helyiek viszakoznak. Emellett feltűnik a színen egy környezevédő, aki mindenben meggátolja a Global alkalmazottjainak ténykedését. Izgalmasan hangzik nem? Nem! Az egész szűk 2 óra egy oda-vissza ping-pong játszma környezetvédőnk és ügynökeink között. Nem is az a legnagyobb baj, hogy vontatott a film. Sokkal nagyobb baj, hogy hülyének nézi a nézőt. A sokadik klisés mondat után, már fel sem merült bennem, hogy hagynak érvényesülni, hogy magamtól gondolkodhatok. Nem. Minden ami elhagyja valaki száját ebben a filmben közhely, ezerszer hallott manipulatív, nem őszinte ismétlés. Ha ahányszor elhangzik az "ez a föld apáink földje.." innánk egy felest, a film végére senki nem lenne józan. Fájó, hogy a film kérdéseket tesz fel és nem válaszolja meg. Elmondják, hogy nem szabad feladni a várost környezetszennyezésnek kitenni a legelőket stb... mindenki könnybe lábadt (amúgy borzalmasan hatásvadász zenével és közelikkel prezentálva) szemmel bólogat, a természet nagy igazságaira. Majd hazamennek, ráírják a befizetni való csekkekre, hogy "Környezettudatos életmódot folytatok" és szépen éhen hal a család. Vagy valami alternatíva? Biztosan van, csak ezt elfejetik közölni. A történet sokszor unalomba fullad, köszönhető a kötelező, ám de teljesen felesleges szerelmi szálnak, ami ki sincs bontva. Köszönhető, a néhol átlag paraszt számára érthetetlen földrajzi és gazdasági dumának. A sok logikai bukfencnek (a környezetvédő kiplakátolja és szórólapozza az egész várost??!!). A karaktereket nem sikerült rendesen megírni, a pálfordulatok nincsenek rendesen bemutatva. Egymás hegyére- hátára vannak dobálva a sablon képi elemek. A színészi játékra nincs panasz, minden szereplő A ligás. Mindenki kémiája működik mindenkivel és a párbeszédekkel sincs gond, sőt itt-ott kifejezetten élvezetes vitákat hallhatunk. De ezenfelül vásári eszközöket használó, bosszantóan tudálékos és propagandisztikus, hatásvadász alkotás, amit az sem ment meg, hogy néhol igényesen fényképezett, és az sem, hogy a színészek ügyesen játszanak a vásznon.
Összegzés: Félreértések elkerülése végett van amit lehet szeretni ebben a filmben. A témája jó, a kivitelezése viszont amatőr. Amatőr mert, mindent jobban akar tudni nálad és nem szégyelli ezt állandóan az orrod alá dörgölni, és azt nem szeretjük, ha direkt hülyének néznek bennünket. Gus Van Sant: Nagyon nem!
Értékelés: 5/10
