Kedvenc filmjeim sorozat: I.rész. Social Network - A közösségi háló
2012. február 15. írta: thedirector

Kedvenc filmjeim sorozat: I.rész. Social Network - A közösségi háló

Kedvenc filmjeim sorozat: I.rész
Social Network - A közösségi háló


Social Network
2010




Mivel sokszor szegeződött nekem a kérdés, hogy mi a kedvenc filmem, és még sosem tudtam rá egyértelműen válaszolni (mert ahogy növök, változik az ízlésem, máskor egy lelkiállapotra is és korra is más-más kedvenc jellemző, persze vannak instant klasszikusok). A rovat egyenlőre két hetente fog jelentkezni, amennyiben a látogatottsági adatok is igazolják a létjogosultságát.

Dö fészbúk
Minden korban vannak olyan találmányok, innovatív megoldások, karakterek, akik megmozgatják az írók fantáziáját. Az ilyen filmeknél nagyon fontos kiemelni, hogy a felelősség óriási a forgatókönyv készítőin. Jelen írásunk alanya Mark Zuckerberg, aki kissé ellentmondásos módon, de megalkotta az évtized legfontosabb közösségi portálját, a Facebookot.

Lájkolom
David Fincher méltatásába nem kezdek bele. Leírtam a Tetovált lánynál, hogy nagyon bírom azt a fajta sötét thrilleres bűvészkedést, amit ő képvisel. Erről a filmről a sorra nyert díjátadók után hallottam még 2010 vége felé. A történet 2003-ban kezdődik, mikor az ifjú Cukorhegy bácsi elkezd agyalni egy közösségi portálon (Facemash), enyhén illuminált állapotban. Olyan bitang erős a kezdő dialógus is, hogy rögtön sejthető, hogy ez a filmje Finchernek nem olyan lesz, mint a Benjamin Button. Sokkal sötétebb, idegtépőbb és úgy általában is erősebb. Voltaképp az alapkoncepció nem túl bonyolult mégis annyira szerteágazó és összetett a felszín alatt, hogy megértem, ha valakinek elsőre nem jön át minden. Szóval Zuckerberg, a Hardward Egyetem legkockább kockája, akit felkeres egy testvérpár (Winklevoss), hogy segítsen nekik egy új közösségi háló létrejöttében. Ez a jelenség ad egy olyan lökést Mark, kissé begyepesedett életének, hogy végre megint elkezd valamit élvezni. A testvérek ötletét a saját képére formálja, és elindítja a The Facebook oldalt. Természetesen vannak segítői is, pl barátja, Eduardo. A film itt kezd igazán lényeges lenni, hisz Eduardo nem akkora profi a számítástechnikában, mint Mark, viszont sokkal közvetlenebb és menőbb, na meg persze jóval gazdagabb is. Miután Mark fellőtte a The Facebookot és a Winklevoss tesók tudtára jut, elindul a pereskedés. A történet három szálon fog futni. Jelenidőben folyik két per Mark ellen. A tesók és Eduardo részéről (majd kiderül miért), illetve a múltban, ahogy megszületik és feltör a közösségi oldal. Ez az igazán egyedi része a filmnek. Ahogy megszületik egy ötlet a semmiből, és ahogy az válik valósággá, úgy, hogy közben Mark folyamatosan veszti el a barátait (köztük Eduardot) és ennek arányában nő a vagyona is. Az a jó ebben a fajta változásban, hogy gyakorlatilag nem változik semmi. Mármint Markban. Értjük a döntéseit, mégsem tudjuk előre. A film elején is egy egyedüliként élő, mondhatni érdektelen ember (aki még a helyi klubokba sem megfelelő) és a végén is az. Csak sokkal gazdagabb. Nem érzünk iránta szimpátiát és valahogy utálni sem tudjuk. Tény, hogy Fincher nem dobálta tele karakterekkel a filmet, de az akik benne vannak, nagyon jól kidolgozottak, csak úgy mint a film. Folyamatosan építkezik és egy percre sem válik üressé, unalmassá. Köszönhető ez Aaron Sorkinnak, aki írásaival nem egy nagy sorozatot vitt már sikerre. A film másik nagy erőssége a zene. Trent Reznor és Atticus Ross szerezte, és jogosan lettek Oscar díj boldog tulajdonosai. Mindenféle analóg zörejtől elkezdve, 8bites ciripelésen át, hegedűig, mindent felvonultattak a zenékben. Igazából ha van is a filmnek gyengéje, az nem jött át. Egy percét nem untam. Gondolom Zuckerberg (az igazi) ennyire nem lelkes a filmért, hiszen azért nem épp egy pozitív szerepben tetszeleg, de hát Istenem...ez van.


Miért tartozik a kedvenceim közé?: Kulcsszavakkal elmondva: Fincher, Reznor, Sorkin, feszes dialógusok, tanítani való vágástechnika, remekül felépített történet (ami tényleg történet) hibátlan filmzene, tartalmas játékidő, érdekes és ellentmondásos karakterek, sok-sok felszín alatti tartalom és érzés, facebook.


Összegzés: Nem tudok semmilyen hibát felróni a filmnek, úgy tökéletes ahogy van, még ha azt is vallom, hogy ilyen nincsen. Korszakalkotó klasszikus, ami a székhez bilincsel és nem enged el, míg vége nem lesz. Azt, hogy mennyire jelen van ez a jelenség az életünkben és mennyire kellett egy ilyen (el nem rontott ) film jól példázza a lenti gomb.

Értékelés: 9,5/10
Trailer:

 

A bejegyzés trackback címe:

https://filmertek.blog.hu/api/trackback/id/tr204114934

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.