Utazók

Passengers

2016

Vannak olyan szerencsés csillagzat alatt született filmek, amelyeknél a színészek, a forgatókönyv, a produkció hátterében dolgozó emberek, a zene, az izgalmi / érzelmi faktor stb..szóval minden klappol. Az Utazók nem ilyen film.

Amatőrség lenne ezt arra fogni, hogy nem adatott meg valami. Korunk két legfelkapottabb, legirigyeltebb, legfoglalkoztatottabb színésze kapott gyakorlatilag két szereplős darabot. A rendező személye, Morten Tyldum 2 éve a Kódjátszmával mindenkinek a szívébe odafért. Tehetségnek nyilván ő sincs híján. A gyártó stúdió a pénzzel nem spórolt és a marketingje is rendben volt (kivéve idehaza). Akkor mi volt a baj? Nem szerencsés csillagzat? A fenéket. Egyszerűen ez a történet így ebben a formában nem működik filmként.

A történetről vajon mit mondjak? Nem kis vita kerekedett abból, hogy a hazai forgalmazók elsunnyogták, jobban mondva úgy fordították a trailert, hogy abból ne derüljön ki az, ami egyébként a hivatalos plotban is benne van. A lényeg, hogy James (Chris Pratt) egy utasszállítón utazik hibernált állapotban. A hajó egy másik bolygóra visz embereket, de a férfi hálókamrája meghibásodik, ezért idő előtt ébred fel. A 120 éves utazásból még hátravan 90. Így azzal kell szembenéznie, hogy egyedül fog meghalni. Vagy mégsem?

SPOILER:(jelöld ki az olvasáshoz!)

Egy év magányosság után felkelti Aurorat (Jennifer Lawrence), kvázi meggyilkolva ezzel a nőt, aki nem igazán hajlik a hamar megbocsájtásra. 

Az Utazók lényegében nem más, mint egy modern Robinson Crusoe kaland az űrben.

Az első problémák ekkor jelentkeznek a filmmel. Chris Pratt hiába sármos, halál laza fickó, egyszerűen közel sem olyan karizmatikus színész, aki egymaga elvonszoljon egy ilyen produkciót a célszalagig. Kb a 20. percnél összeesik a film, részben miatta. Ugyanazokat a köröket futjuk, mint a hasonló egyszereplős drámáknál, csak amíg Tom Hanks vagy Colin Farrel, esetleg Tom Hardy, de mondhatnám James Franco-t remek casting az adott szerepre, Pratt nem képes sem igazán felkelteni az érdeklődésünk, sem azt a kicsit,ami van, fenntartani.

Ennek okán, amíg a fickónak társasága nem akad Aurora (Jennifer Lawrence) személyében, döbbenetesen unalmas a film. Egészen egyszerűen lyukas, ürességtől kongó jelenetek tömkelege robban ránk. Sokáig kellene keresgélnem az emlékeim között, hogy találjak akár csak hasonlót is. Pedig a játékidő, mai mércével mérve még baráti is a maga 107 percével, de így is jótékonyan csattoghatott volna a vágóolló. Egyébként valahogy semelyik elemében nem teljesít kimagaslóan a film. A sokkal többet ígérő előztesből jó szokáshoz híven ellőttek mindent: Azt a minimális látványt, azt a kis erotikát, a sci-fi-ből pedig igazából egy szenvedő romantikus katyvasz lesz.

Jennifer Lawrence akárhogy bizonygatja interjúiban, hogy ez bizony milyen fontos film és állomás a karrierjében, abszolút nem az jön le, hogy bármennyire is élvezte, vagy kihívást tartogatott volna neki az Utazók. Persze védi, mert nem tud mást csinálni, de tök egyértelmű nála is, hogy nem tud mit kezdeni ezzel az érdektelen forgatókönyvvel. Pluszban pl. megmentette már a Joy című filmet, itt egyszerűen vissza kellett -gondolom - erősen fognia magát, hogy túlontúl ne legyen nagy a difi közte és Pratt között. A produkció látványa korrekt, de ha azt mondom, hogy a Hold című 2009-es überkirály és hangulatos film 5 millió dollárba fájt, vagy ha a nagy sztárok miatt hasonlót akarok mondani a Gravitáció, ami ugyanúgy 100-110 millióba került, mint ez, akkor még inkább fájó, mennyire unalmas, plasztikus a látványrendezés, a dekoráció.

Összegzés: Sok jót nem tudok elmondani a filmről. Fellángolásaiban emlékeztet egy filmre, de alapvetően egy borzasztóan érdektelen, unalmas, alkotás, amelynek bizony véres a torka. A legfájóbb azonban, hogy totálisan hagyja parlagon heverni azokat a morális kérdéseket, amelyet egy jobb rendező, jobb író alig várt volna, hogy beleemeljen és kihozzon belőle valamit.  Nem hiányzott ez a film senkinek sem a Sonynál azt hiszem.

Ha vágy még valami finomságra a mafabnál nézelődj!