A tegnapi - megosztó - első rész után itt zárjuk a 80-as éveket.
További részek:
http://filmertek.blog.hu/2014/08/11/a_80-as_evek_20_legjobb_filmje_i_resz_top_20
10.
Volt egyszer egy Amerika (1984)
Once Upon a Time in America
Rendező: Sergio Leone
De Niro ezzel a filmmel kezdett szépen beleszorulni a gengszter skatulyába. Pedig java még hátra volt Scorsesevel. Viszont Leone filmje túlmutat kései szerepein, hiszem Amerika történetéből egy igen nagy szeletet ragad ki, méghozzá biztos kézzel. Precízen megírt, élő-lélegző karakterek, jó arányérzékkel levezényelt humoros - tragikus - megdöbbentő jelenetsorok közel 4 órán át. Páratlan történelmi korrajz, ízlésesen megválogatott zenékkel és fantasztikus helyszínekkel. Leone anno lekötött hosszúra nyúlt spagetti westernjeivel, és ezt sikerült elérni a gengsztereposzával is.
9.
Ragyogás (1980)
The Shining
Rendező: Stanley Kubrick
Az egyedülálló jelző talán itt nagyon helytálló, hiszen Kubrick mesterműve a horror filmek egyik legszilárdabb monolitja lett az évtizedek alatt. Egyedülálló a horror filmek között, hiszen a sötétből előbukkanó árnyak helyett, bevilágított terepen történik a rémisztgetés. Az ijesztgetés nem céltalan és végre a nézőnek szembe kell néznie a valaha volt legfélelmetesebb lénnyel: Az emberrel. Hiába fújjolja tele King a sajtót, hogy mennyire rossz ez a film. Láthattuk mennyire érdekelte a nézőt a saját tévéfilmje (segítek: semennyire). Technikailag pedig a szokásosan magas Kubrick szint.
8.
Kék bársony (1986)
Blue Velvet
Rendező: David Lynch
Ennek a filmnek már az elkészítése is mókás lehetett. Történt ugyanis, hogy a jó Lynchet megvádolta egy csomó kritikus, filmesztéta, hogy nem képes csak beteg, sötét és nyomasztó filmeket készíteni. Davidünk pedig reagálván a kritikára, csinált egy végtelen cinizmussal átszőtt, bugyi rózsaszín, kertvárosi thrillert, aminek a központi motívuma egy fül lett, jelezve "meghallottam a kritikákat". Azonban nem csak emiatt tartom ezt a legjobb Lynch filmnek, hanem a szürreálisan bemutatott kertvárosi élet, a groteszk figurák, a végig hangulatosan megírt dialógusok és Dennis Hooper elképesztően beteg alakítása miatt. Lynchnek megint sikerült a leghangulatosabban szétszedni az amerikai álmot és közben az őt ért vádakra is csattanós választ adni.
7.
Indiana Jones és az elveszett frigyláda fosztogatói (1981)
Raiders of the Lost Ark
Rendező: Steven Spielberg
Nem mintha nagy vetélytársa lenne, de azért elmondható, hogy ez minden idők egyik legjobb kalandfilmje. Igaz, hogy felvonulnak a zsáner kötelező paneljai, de a lendülete, akciói, romantikája, hangulata mai napig kikezdhetetlen. Na, meg egyébként is: Indiana Jones mára már egy legendás akcióhős.
6.
A bolygó neve: Halál (1986)
Aliens
Rendező: James Cameron
Az Aliens hasonló utat járt be, mint a Terminátor 2. Annak az első része és ennek is sokkal jobban operál a fullasztó, minimalistább thriller-scifi irányába, míg a T2 és az Aliens is sokkal nézőbarátabb, nagyközönség elé tárt filmes munka. Nyilván lehet vitatkozni hogy melyik a jobb, de leginkább az jár jól (velem együtt), aki mind a kettőt szereti.
5.
A sebhelyesarcú (1983)
Scarface
Rendező: Brian De Palma
Miami, neonfények, kokain, karibi inges alvilági figurák és egy nagyratörő kubai fiú. Katartikus, szuggesztív és végig feszültséggel teli gengszterfilm a A sebhelyesarcú. Talán nem a legjobb a témában (bár ezzel is sokan vitatkoznának), de hogy a valaha készült leghangulatosabb az biztos. Al Pacino pedig egyszerűen lenyűgöző. Arcizmának rándulásai, pimasz mosolya és vészjósló szeme egy percre sem unható meg. Alapmű.
4.
Csillagok háborúja - A birodalom visszavág (1980)
Star Wars Episode V - The Empire Strikes Back
Rendező: Irvin Kershner
Egyet értek azokkal, akik ezt tartják a legjobb Csillagok háborúja műnek, mert ami a saga-ra jellemző és fontos, az mind-mind megtalálható ebben a részben. Jót tett a filmnek, hogy Lucas egy pörgősebb rendezőre bízta a rendezési feladatokat, mert bátrabban merte elkészíteni a filmet. Az akció jobb, a karakterek jobban élnek, a zene epikusabb és egy picit valahogy ebben a filmben minden jobb, mint más Star Warsban. A nézőt is inkább egy komorabb hangulat felé irányítja, és ennek ellenére is tartom: A Star Wars a világ egyik legszebb meséje.
3.
Acéllövedék (1987)
Full Metal Jacket
Rendező: Stanley Kubrick
Az Acéllövedék gyakorlatilag két film, amelyről szívesen vitatkozik mindenki. A háborús (Vietnámi) második rész és a kiképzős rémálom első rész szerintem egyformán erős. Az első fele szuggesztívabb, a második kicsit lassabb, filozofikusabb. Egy biztos, Stanley Kubrick ismét egy olyan filmet tett le az asztalra, ami megint nem arról szól, amit látunk, hanem a felszín alatti érzett dolgokról. Jelen esetben az ártatlanságunk elvesztéséről. Az ember, mint lény eltörléséről, a lélek megtöréséről. Technikailag természetesen ez a film is több, mint tökéletes, de a lezárástól napokig nem alszik az ember. Igazi nagy betűs FILM.
2.
Cinema Paradiso (1988)
Nuovo Cinema Paradiso
Rendező: Giuseppe Tornatore
Mi lehet jobb egy filmben annál, ha a filmekről beszélnek benne? Az, ha a filmek mellett szó esik a fiatalságról, párkapcsolatokról, felnövésről, háborúról, szenvedésről és a kikezdhetetlen barátságról. Vagyis az egész életről. Teszi ezt a legkevésbé sem giccsesen, Morricone fantasztikus zenéjével és hibátlan képekkel megtámogatva. Megkockáztatom, hogy nem csak az évtized, de a világ legjobb filmjei között is előkelő helyet kapna Tornatore varázslatos ódája a mozihoz.
1.
Vissza a jövőbe (1985)
Back to the Future
Rendező: Robert Zemeckis
Minden időutazós filmek legjobbja. Apró részletekig kidolgozott scifi-vígjáték. Tele van megmosolyogtató jelenettel, iróniával, zseniális karakterekkel. Bár nehéz lenne választani a trilógia darabjai közül, azt hiszem ez a legjobban összerakott rész. A múlt ábrázolása, a korai tereptárgyak, díszletek pedig fantasztikusak. Ritka, hogy egy ilyen fontos kérdést körüljáró film, ennyire szórakoztató és időtálló tud lenni. A remek kultikus jelenetek, és a temérdek, a korra reflektáló geg mellett (már értjük miért Zemeckis kapta meg a Gump rendezési jogát is), még olyan apróságokat sem hagytak figyelmen kívül, mint mikor Marty a kólás üvegének kibontásával szenved, mire beszéd közben az apja kiveszi a kezéből és kinyitja neki. Ez tipikusan (egy a sok közül) egy pofátlanul zseniálisan megkomponált jelenet, mert verbálisan egyikük sem reagálja le a történteket, mégis a háttérben megoldódik egy probléma, miközben gördítik előre a szüzsét. Az ilyen apróságok miatt sem kérdés a film megkérdőjelezhetetlen státusza. A körülötte azóta sem csituló hype pedig abszolút jogos és megérdemelt. Remek mozgóképes kaland, páratlan korrajz.
70-es évek filmjei:
http://filmertek.blog.hu/2014/08/04/a_70-es_evek_20_legjobb_filmje_i_resz_20
http://filmertek.blog.hu/2014/08/06/a_70-es_evek_20_legjobb_filmje_ii_resz_top10